Busójárás-export: Zágrábban ismerkedtek a magyar hagyománnyal

Szekó József, Mohács polgármestere köszöntőjében kiemelte: nagyon örül, hogy a busók a horvát fővárosba is meghívást kaptak.    "Habár a busójárás világhírű, és 2009-től az UNESCO szellemi kulturális örökség része, külön jelentőséggel bír számunkra, hogy itt, Horvátország fővárosában is bemutatkozhattunk" - mondta, majd hozzáfűzte, hogy ez azért is megtisztelő, mert a busójárást a 1700-as években Magyarországon, azon belül is Mohácson és környékén a horvátok, illetve a sokác közösségek honosították meg.     Mohács polgármestere kiemelte, hogy Milan Bandiccsal, Zágráb polgármesterével folytatott beszélgetése során megállapodtak abban, hogy szorosabbra fűzik a két város kapcsolatát.    Zágráb polgármestere, aki maga is részt vett a rendezvényen, reményét fejezte ki, hogy a két város rövidesen hivatalosan is testvérvárosi megállapodást létesíthet.    Bandic elégedettségének adott hangot, hogy Magyarország Zágráb szívében - a Jelasics tér melletti Európa téren - két évvel ezelőtt egy impozáns épületben megnyitotta a magyar kulturális intézet kapuit, és bízik abban, hogy a létesítmény még nagyon sokáig hirdeti majd a magyar és európai kultúrát a városban.    Szekó József meghívására Milan Bandic februárban ellátogat a mohácsi busójárásra.    A beszédek után ötven mohácsi busó, kereplőkkel és tamburakísérettel elindult az Európa térről Zágráb főterére, a Jelasics térre, ahol ízelítőt adtak a busójárásból a járókelőknek. A táncos, zenés felvonuláshoz számos helyi és turista is csatlakozott, akik a tér közepén együtt táncolták a kólót a busókkal.    Egy nappal korábban Minoric Tünde néprajzkutató busókról szóló előadását hallgathatta meg a szép számban összegyűlt közönség. A Zágrábi Magyar Intézetben színes fotókból és busóálarcokból álló kiállítás is nyílt, amely január 25-ég ingyenesen látható.