A testi kapcsolatot a mellrák sem akadályozhatja

A megfelelő kezelésnek köszönhetően még a negyedik stádiumban is ellenőrzés alatt tudják tartani: meg tudják állítani előrehaladását, megszüntetni a tüneteket és segíteni a betegnek abban, hogy minőségi életet éljen. Jó, ha tudjuk, hogy még a negyedik stádiumban sincs vége az életnek. Átlagosan 3-5 évet élnek az áttétes mellrákban szenvedők, de sokan még ennél is tovább.

Azok a rosszindulatú daganatok, amelyeket kezeléssel nem lehet legyőzni, tovább nőnek, de más helyen. Ugyanolyan ráksejtekről van szó, mint az anyadaganat sejtjei. Tehát ha a tüdőben vagy másutt vannak áttétek, akkor is mellrákról és nem tüdő- vagy májrákról beszélünk. Kifürkészhetetlenek, ugyanis még hónapokkal vagy évekkel az eredeti daganat felfedezése után is kialakulhat daganat, előfordul, hogy korábban fedezik fel, mint az anyadaganatot. Életveszélyes lehet főleg akkor, ha a létfontosságú szervek működését veszélyeztetik. Az áttétek felfedezésének kulcsa a rendszeres ellenőrzés, főleg azoknál, akik mellrákban szenvednek vagy már gyógyultnak számítanak.

A hormonkezelés, a sebészi beavatkozás, a radioterápia és a kemoterápia mellett a biológiai kezelés is egyre gyakrabban jön számításba. Hogy a nő kaphat ilyen kezelést, a mellrák típusától, a már megkezdett kezeléstől és attól függ, hogy mennyire terjedt el.

A mellrákban szenvedő nők nemi élete sokáig tabu volt. Kevesen vették a bátorságot és beszéltek szenvedéseikről, szorongásaikról, amelyeket a kezelés előtt, alatt és után éreztek. Dr. Laura Janáčková pszichológus és szexológus hosszabb ideje foglalkozik ezzel a kérdéssel. Első lépésként azt tanácsolja, hogy a partnerrel próbálják meg beszélni, mit éreznek, mi az, ami zavarólag hat. Gyakran előfordul, hogy amikor a nő szembesül a diagnózissal, partneri kapcsolata megromlik, mert fél, szorong, szégyenkezik. Pedig nem kellene, hogy a mellrák nemi absztinenciát jelentsen, bár bizonyos ideig sokan még gondolni sem mernek az intim együttlétre. Ennek oka a diagnózis kiváltotta sokk, a kivizsgálások, az ismeretlentől való félelem. A műtét utáni szünet ajánlott és természetes. Mivel a test a kemoterápia és a radioterápia következtében megváltozik, sok nő utána is tartózkodik a nemi élettől. Lehet, hogy ezek a változások nem is láthatóak, de a beteg ezt másképpen érzi. Kimerült, fáradt, kéjvágya csökken. A kemoterápia következményei – hüvelyszárazság, gyulladás – szintén elveszik a nő kedvét a szeretkezéstől. Ez viszont kezelhető, feltéve, ha a kezelőorvos tud róla. Fontos, hogy a partnerek is nyíltan beszéljenek ezekről a kérdésekről.

A szakember azt tanácsolja: a nő próbálja értékelni partnere jelzéseit, hogy valóban kerüli az intim kapcsolatot, vagy a nő aggodalma és bizonytalansága miatt érzi úgy. Ha kiderül, hogy ez csak a beteg lelki blokkja, legjobb, ha pszichológus segítségét kéri.

Jó, ha mindenki szem előtt tartja, hogy a szerelem nemcsak a nemi kapcsolatról szól, hanem más megnyilvánulási formái is vannak, például a masszázs, a simogatás... Fontos, hogy ne mondjon le az intim kapcsolatról, mert ha elveszíti a testi kapcsolatot, később nehéz lesz felújítani.

(kovács)