A matyó hímzés is felkerülhet az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára

Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága hétfőtől péntekig ülésezik a szervezet párizsi székhelyén, hogy megvizsgálja a különböző listákra - a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, a sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség listájára, illetve a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe - érkezett mintegy félszáz jelölést.
   
Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára - amelyet a legnagyobb figyelem kísér - az UNESCO honlapjának tanúsága szerint idén 36 jelölés érkezett. Ezekről szerdától tárgyal a bizottság.
   
Magyarország idén önálló jelölésként a matyó népművészet felvételét kérte a reprezentatív listára, de érdekelt egy közös jelölésben is. A solymászatot 2010-ben ugyan már felvették - 11 ország kezdeményezésére - a reprezentatív listára, ám idén két további ország - Magyarország és Ausztria - támogatásával kiterjesztett jelölésként ismét szerepel a jelöltek között.
   
Franciaország a breton fest-noz (éji ünnep) táncos-zenés fesztivált jelölte a reprezentatív listára, de a jelöltek között van Stradivari olaszországi szülővárosának, Cremonának a hegedűgyártása, az ecuadori toquilla pálma szalmakalap fonása, a ladakhi buddhista ének, valamint a córdobai májusi patiók ünnepe (amelyen a virágdíszbe öltözött udvarokat díjazzák), a Hüng királyok kultusza Phu Tho vietnami tartományban, valamint a venezuelai Corpus Christi ünnep táncoló ördögei is szerepelnek a jelöltek között. Dél-Korea az Arirang hagyományos éneket jelölte.
   
A szellemi kulturális örökség reprezentatív listáján 86 ország 232, nemzedékekről nemzedékekre terjedő szájhagyománya, előadóművészete, társadalmi szokása, rituáléja, ünnepsége és hagyományos kézművességgel kapcsolatos tudása szerepel, köztük a mohácsi busójárás, amely 2009-ben került fel a listára. Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.