5G-s tornyokat gyújtogatnak egy álhír miatt

Ezek az álhírek azonban rendkívül veszélyessé tudnak válni ilyen helyzetben – derül ki egy friss brit példából. Egy ilyen, a koronavírushoz hasonló krízishelyzet többnyire melegágya az álhíreknek vagy a különböző összeesküvés-elméleteknek – ezek közül az egyik, hazánkban is legnépszerűbb teória, hogy bizonyos háttérhatalmak saját gonosz terveik részeként arra használják az 5G-s hálózatokat, hogy aktivizálják a vírust.

Hogy az egyszerre kétségbeesett és hiszékeny emberekben egy ilyen elmélet milyen hatást tud kiváltani, arra jó példa egy múlt heti birminghami eset, amikor a tűzoltókat egy lángoló bázisállomáshoz riasztották. Az EE mobilszolgáltató állomásához a tűz eloltását követően kivonuló karbantartók a tűzoltók segítségével megállapították, hogy szándékos rongálás történt. A birminghamihez kísértetiesen hasonló forgatókönyv szerint égett le egy torony az északangliai Merseyside-ban. A karbantartókat és az állomásokat üzemeltető csapatot országszerte több verbális és fizikai atrocitás érte az elmúlt napokban, rendszerint azt felhánytorgatva a szolgáltató vagy éppen az alvállalkozó szakembereinek, hogy ők is az emberek szisztematikus meggyilkolására játszanak.

Nagy-Britanniában a helyzet mára olyan súlyossá vált, hogy a brit kabinet és a tiszti főorvos is megszólalt a témában, kiemelve, hogy az 5G-s hálózatok bekapcsolásáról és a koronavírus terjedéséről szóló, minden alapot nélkülöző álhírek nemcsak egyszerűen kárt okoznak a mobilszolgáltatóknak, hanem mint ahogy azt az utóbbi napok példái is mutatják, a rongálások révén veszélyeztetik annak a kommunikációs csatornának a stabil működését, melyre most emberek millió vannak ráutalva világszerte.

Az ügy kapcsán a brit média- és hírközlés-felügyeleti hatóság, az Ofcom közölte, hogy részben a hasonló esetek visszaszorítása érdekében fokozottan szűri a különböző médiafelületeken megjelenő álhíreket, de a szabályozó dolgát jelentősen megnehezíti, hogy a hasonló álhírek és összeesküvés-elméletek főképp a közösségi médiában terjednek, melyre a hatóságoknak kevés ráhatásuk van. A közösségi szolgáltatások üzemeltetői és moderátorai pedig nem tudnak lépést tartani az újabbnál újabb források megjelenésével.

(hwsw)