A nagy vajbaj

Alighanem soha nem vásároltunk még annyi vajat, mint most, amikor állítólag nem lehet kapni. Az is biztos, hogy sokkal több karácsonyi süteményt készítünk vajjal, mint más években, mert addigra rájövünk, hogy a felhalmozott készletnek lejár a szavatossági ideje. Már csak az kell, hogy eldöntsük, milyen cukrot használjunk a sütéshez, és hogy a tejszín tehéntejből vagy szójából jobb.

A sajtó mát jó két hónapja arról cikkezik, hogy bizony méregdrága lesz a vaj, és hamarosan kapni sem lehet. Ebből egyelőre annyit észlelünk, hogy a 250 grammos, 82 százaléknyi zsírtartalmú vaj ára elérte, sőt meghaladta a három eurót, míg tavaly ilyenkor jóval 2 eurón alul lehetett megvenni. Hiány viszont nincs belőle, sőt, hol az egyik, hol a másik üzletláncnál kínálják kedvezményesen, mondjuk 2,90-ért, az emberek pedig tucatszámra vásárolják. Ennek a felhalmozási láznak köszönhetően egyre drágább lesz, mert a piac így működik: ami iránt kereslet van, annak az ára előbb-utóbb emelkedik. 

Paprikás csirke szójatejjel?

Az európai piacon persze kevesebb a vaj a szokásosnál, aminek elsősorban az olcsó tej az oka. Két éve megszűnt az uniós kvóta, amely meghatározta, melyik tagállam mennyi tejet termelhet, és miután szabad volt a gazda, rengeteg olcsó tejet hoztak be külföldről. Hozzánk is, ezért a tenyésztők csökkentették az állományt, és a tejfeldolgozók tíz százaléka megszűnt. Ennek következményei most mutatkoznak meg, egyszeriben kevés a tej, és mivel mi a tejtermékek közül főként vajból szorulunk behozatalra, nálunk az drágult a legjobban.

A vaj drágulásának a tejhiány mellett az is fontos oka, hogy a fogyasztók lassan rájönnek: a tejtermékek egészségesebbek és természetesebbek, mint a növényi eredetű tejek, olajok, tejszínek és joghurtok. Egy bizonyos réteg ugyan még mindig esküszik a szójatejre és a kókuszolajra, de tény, hogy ezekkel csak bizonyos típusú, leginkább ázsiai ételek készíthetők igazán finoman, egy jó paprikás csirke ellen merénylet volna, ha szójatejszínnel sűrítenék. Már csak azért is, mert tejszínnek, tejnek, vajnak, joghurtnak csak az állati tejből készült termékek nevezhetők, minden más csak növényi alapú ital, margarin, vagy ételsűrítő. Az pedig, hogy egészségesek volnának, már végképp nem mondható el ezekről a termékekről, hiszen rengeteg adalékanyagot, ízfokozót, oldószert tartalmaznak – ezekből az igazi tejtermékekben semmi sincs.

Drága ízesített vizek

Anna Krajčiová, a nyitrai kórház dietetikus főnővére szerint a szójatej és a kókusztej sem csodaszer, biztosan nem érik meg az árukat, mert csak ízesített vizek, és nem tartalmazzák a valódi tejtermékekben meglevő vitaminokat, ásványi anyagokat. „Ezek csak divatok, amelyeknek az egészséges étkezés szélsőséges hirdetői könnyen bedőlnek. Pedig egészséges mindig csak az lehet, ami tájainkon természetes, és minél kevesebb adalékanyagot tartalmaz. Ha valakinek nincs rá komolyabb egészségi oka, hogy ne fogyasszon tejterméket (mondjuk nem laktózérzékeny), akkor inkább tehéntejet igyon, mint növényi eredetű tejnek nevezett löttyöket. Utóbbiak nemcsak indokolatlanul drágák, hanem semmiféle kimutatható egészségjavító hatásuk sincs” – mondja a szakértő, aki szerint a tojástól sem kell félnünk.

Magas koleszterintartalma miatt a szakemberek sokáig óvtak a tojás rendszeres fogyasztásától is, de a legfrissebb kutatások eredményei szerint az étkezéssel magunkhoz vett koleszterin elenyésző hatással van a vér koleszterinszintjére. Egy egészséges ember naponta 300 gramm koleszterint fogyaszthat el, ez két kisebb tojásnak felel meg. Magas protein-, vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt ezt az eledelt még a cukorbetegeknek, vagy a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdőknek is ajánlott beiktatniuk az étrendjükbe – már ha meg tudják engedni maguknak. Mert karácsonyig várhatóan a tojás ára is az egekbe emelkedik a Hollandiából indult fipronilbotrány miatt. A tyúkfarmokon bolhák, tetvek és kullancsok ellen használt szer a tyúkok bőrén át bekerült a szervezetükbe, és idén tavasszal több európai államban a tojásokban is kimutatták.

Aukciókon árulják a tojást

Szlovákiában is volt fipronilos tojás, Hollandiából 675 csomag pasztőrözött és mérgezett tojáslét hoztunk be, amit négy pozsonyi szálloda konyhájában használtak fel. Az ellenőrzések során kiderült, hogy a tojáslé fiproniltartalma ötszöröse volt a megengedett értéknek, és ettől az időtől Szlovákia nemigen hoz be tojást. Ellenkezőleg, csehországi, németországi és hollandiai üzletláncok tőlünk szeretnének tojást vásárolni, ezért a hazai piacra óhatatlanul kevesebb jut. A Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének elnöke, Ľubomír Urban szerint azért ekkora a kereslet, mert Hollandiában, amely tojástermelő nagyhatalom volt, egész tyúkfarmokat semmisítettek meg a fertőzés miatt. „Most mindenki ott keres beszállítókat, ahol tud, és az év eleji hat centről karácsonyig akár 15-20 centre is emelkedhet a tojás darabjának ára. A drágulást csak az foghatja némiképp vissza, hogy a tojást nem lehet hónapokig raktározni, mélyhűtőbe sem tárolható, vagyis a kereskedők időben el akarják majd adni a készleteiket.

Karácsony előtt azonban még emelkedni fog a tojás ára, mert ilyenkor azok is sütnek otthon, akik egyébként egész évben nem. A helyzet komolyságát az a tény is mutatja, hogy egyes termelők már aukciókon kínálják a tojást, és az a kereskedő vihet el nagyobb mennyiséget, aki többet fizet.

A barnacukor titka

Az egyetlen jó hír, hogy legalább a cukor drágulásától nem kell tartani. Szeptemberben megszűnt az uniós cukorkvóta, vagyis minden tagállam annyi cukorrépát termeszthet és dolgozhat fel, amennyit akar és bír. Ennek hatását igazán csak jövőre fogjuk érzékelni, vagy akkor se nagyon, hiszen a cukorgyárainkat már rég felszámoltuk, de ott, ahol még vannak gyárak, egyre többet fognak termelni, és ez előreláthatóan árcsökkenést okoz. Már ha nem árasztanak el bennünket nádcukorral, amelynek az előállítási költsége a töredéke, a hozama viszont többszöröse a répacukorénak. Mindenesetre, amikor cukrot vásárolunk, csak az árcédulát nézzük, mert az akciós fehér cukor és a méregdrága nádcukor minősége között alig van különbség. Mégpedig azért, mert a szlovákiai boltokba ritkán kerül jó minőségű, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó nádcukor, annál gyakrabban a rengeteg szemetet tartalmazó söpredék, ami rosszabb, mint a fehér cukor. Ugyanez érvényes a barna cukorra is, ami csupán karamellizált, vagyis festett és drágábban eladott fehér cukor. A cukor fogyasztásánál nem az a lényeg, milyen cukrot használunk, hanem, hogy mennyit. A szervezetnek nem árt napi 90 gramm, de ennek a felét már tartalmazzák a péksütemények, a zöldségek, a gyümölcsök, a tejtermékek. A másik fele kerül a kávénkba, teánkba, a süteményekbe, a cukrozott üdítőkbe. Egy liter Kofola például 80 gramm cukrot tartalmaz, de rengeteg a cukor az ízesített joghurtokban, aszalt gyümölcsökben és a látszatra teljes kiőrlésű, de tulajdonképpen karamellel festett péksüteményekben is. Vagyis a legjobb, ha mindenből ésszel és mértékkel, az árat és az összetételt együtt figyelve fogyasztunk. Akkor nincs az az áremelés és áruhiány, ami meglephet, mert tudjuk: semmiből nem kell annyi, hogy a pénztárcánk igazán megérezze.ä

Mi a valódi vaj?

Vajnak az a tejtermék nevezhető, amelynek 80 és 90 százalék közötti a tejzsírtartalma (Szlovákiában ez általában 82 százalék). A 60–62 százalék tejzsírtartalmú vajat háromnegyedes, a 39–41 százalék tejzsírtartalmút feles vajnak nevezik. Az a termék, amelynek zsírtartalma ennél alacsonyabb, már csak tejalapú kenőnek nevezhető. Tudni kell, hogy minél magasabb a tejtermék zsírtartalma, annál jobb minőségű. Hollandiában például a tejek zsírtartalma is 4,2 százalékos, méghozzá a jó legelőknek köszönhetően. Mostanában az áremelkedés miatt egyes boltokban összekeverik a különböző zsírtartalmú vajakat, sőt 2000 grammos csomagolás is forgalomba került, ezért érdemes megnézni, hogy ami olcsóbb, az valóban teljes értékű vaj-e, és ha grammra átszámoljuk, mennyi az annyi.