Hol a boldogság mostanában?

Mindegy, hogy azért, mert nem építettek karriert, vagy mert nem alapítottak családot, nincs vagyonuk, és még csak nem is híresek – egyszerűen beléjük férkőzik a bizonytalanság, hogy bizonyos jövedelmi szinten és társadalmi elváráson alul az ember nem is lehet elégedett. Pedig dehogynem – csak más szemszögből kell nézni a dolgokat.

Mindig legyenek vágyaink

Leginkább onnan, hogy egészségesek vagyunk, és van, aki szeret bennünket, érdeklődik irántunk, szüksége van ránk. A pénz másodlagos, és bár gyakran dohogunk a hiánya miatt, tulajdonképpen valamennyien tudjuk, hogy nem boldogít. Ez derült ki az amerikai Career Builder portál reprezentatív felméréséből is, amelyben arról kérdezték az embereket, mennyit keresnek, és mennyire elégedettek az életükkel. Kétharmaduk azt válaszolta, hogy elégedetlen a fizetésével, ennek ellenére sikeresnek és boldognak tartja az életét. Hasonló eredményekkel zárult idén októberben nálunk a Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérése is – e szerint Szlovákia lakosságának 80 százaléka úgy ítéli meg, hogy nem elég a jövedelme, mégsem gondolja, hogy az élete ne volna boldog és teljes. Ezek fontos mutatók, azt jelzik, hogy az emberek végeredményben tudják, hogy nem a gazdagság a boldogság fokmérője. A szociológusok ennek ellenére figyelmeztetnek: az elégedettség mindig az igényektől függ. Aki egyszer belekóstolt a jómódba, kaviárt reggelizhetett pezsgővel, és sehol sem kell megnéznie az árcímkéket, az már sosem fogja beérni a tisztes polgári jóléttel. Aki viszont ez alatt tengődik, annak mindig csak egy kicsivel kellene több, és a pszichológusok szerint vágyai teljesülésével a boldogságra is nagyobb esélye van.  

Egyéni szabadság és önérvényesítés

Sok múlik azonban a mentális beállítottságunkon: azon, hogy mindenben próbáljuk-e a jót keresni, vagy örökös elégedetlenek vagyunk. A kelet-európai népek általában elégedetlenek; erről tanúskodik a Movehub weboldal és a Boldog Bolygó – Happy Planet Index felmérés eredményei is, melyek szerint az ország gazdasági eredményei nem feltétlenül befolyásolják a lakosság boldogságérzetét. A 151 vizsgált állam között Szlovákia a 89. – Izland mögött és Szingapúr előtt –, Csehország a 92., Ukrajna a 100., Magyarország a 104. a boldogságlistán, amely a várható élettartam, az ökológia lábnyom és az átlagos jóléti index alapján készült. Összeállítói fontosabb szempontnak tartották az emberi élet tartalmasságát, mint az ország gazdagságát. E szerint a mérce szerint a nemzeti jövedelem alapján nem épp kiemelkedő teljesítményt nyújtó Costa Rica, Kolumbia és Vietnam a világ legboldogabb helyei, míg Anglia a 41., Németország a 46., az Amerikai Egyesült Államok pedig csupán a 105. a sorrendben. A lista legvégén olyan szegény államok vannak, mint Botswana és Csád, de csak néhány hellyel előttük található az olajban gazdag Katar és Kuvait vagy a turistaparadicsom Mali. Az anyagi jólétnek szociológusok szerint sincs sok köze a boldogsághoz, azt sokkal inkább befolyásolja az egyéni szabadság és az önérvényesítés lehetőségének érzése. Ez a legdélibb amerikai és a legészakibb skandináv államokban a legerősebb – a földgolyónak ezen a két végletén érzik leginkább úgy az emberek, hogy nem kell társadalmi elvárásoknak megfelelniük.

A hétköznapok boldogsága

A Világbank kimutatása szerint sem az anyagiaktól függ mindenekelőtt a boldogságunk. A világ leggazdagabb állama, Luxemburg csak 10. a boldogságlistáján. Az egyetlen állam, amelyik ugyanolyan boldog, mint amilyen gazdag, Norvégia – mindkét mutatót illetően a 2. helyet foglalja el. Szlovákia itt a 46., Csehország a 39. Magyarország pedig az 52. Ennek a sorrendnek az összeállítása során olyan mutatókat vettek figyelembe, mint a döntés szabadsága, a nagyvonalúság és a korrupció mértéke, valamint a bizonyosság, hogy valakire számíthatunk. A boldogság a fentiek alapján is nehezen meghatározható állapot, sokkal inkább folyamatnak tekinthető. A dalai láma szerint „akkor vagyunk igazán boldogok, amikor nem is gondolkozunk ezen, mert mindenünk megvan, ami az egyszerű, nyugodt élethez kell. Amint meg tudjuk határozni, hogy mi hiányzik, már betegek, magányosak, nélkülözők vagy bántalmazottak, tehát valóban boldogtalanok vagyunk. Ténylegesen a boldogtalanság hiánya a boldogság – valami olyan természetes harmónia amelyet észre sem veszünk. Nem kell hozzá más, mint hogy kis dolgoknak örüljünk, könnyen szálljon arcunkra a mosoly, mindennap készek legyünk valami újat megtanulni, és mérlegelés nélkül tudjunk szeretni.”

A flow-elmélet

Az intenzív boldogságérzés vizsgálata Csíkszentmihályi Mihály kutatásai alapján lett elismert pszichológiai módszer. Az elmélet azt a jelenséget írja le, amelynek során az ember tér- és időérzékét elveszítve belefeledkezik egy számára örömet és kihívást jelentő tevékenységbe, s ez boldogsággal tölti el.

A PERMA-modell

Az eddigi kutatások legfontosabb eredménye, hogy a pénz, az iskolázottság vagy a siker nem hatnak úgy a boldogságra, mint legtöbben feltételezik. A kutatók inkább szokásokat tudtak összefüggésbe hozni a boldogsággal. A Martin Seligman amerikai pszichológus által alkotott PERMA betűszó azokra a fogalmakra utal, amelyek szerinte a boldogság alkotóelemei: pleasure (élvezetek: egy finom étel, forró fürdő stb.), engagement (vagy flow: valamilyen élvezetes vagy kielégítő tevékenységben való elmélyülés), relationships (szociális kapcsolatok: ezek a boldogság egyik legmegbízhatóbb fokmérői), meaning (of life, vagyis az élet értelme: valamilyen felsőbb cél vagy küldetés) és végül accomplishments (eredmények: valami kézzelfogható siker).

Hol lakik a boldogság?

Karinthy Cini mesélte, hogy Déry Tiborral utaztak a vonaton, könyököltek az ablakban, egyszer csak a távolban feltűnt egy kis tanya. Csend és békesség volt körülötte, petróleumlámpa pislákolt az ablakban. Akkor Déry azt mondta: „Látod, Cini, milyen furcsa a világ! Mi nézzük a távolban azt a kis tanyát, és azt mondjuk: ott lakik a boldogság. Azok kinéznek az ablakon, látják, hogy az éjszakában elrobog a kivilágított expresszvonat, és azt mondják: ott lakik a boldogság.”

(Kepes András: Történetek)