Böjtölünk?

Az emberekben egyre nagyobb az igény az alternatív gyógymódok iránt, így a „böjtöknek” megszámlálhatatlanul sok fajtája létezik. Szakmai megítélés szempontjából (is) külön kell értékelni a vallásiakat és a gyógyítási/gyógyulási szándékkal végzetteket.

Vallási böjt: a lélek kiürítése

Ahogy Anselm Grün bencés szerzetes írja: „Aki nem böjtöl, az egyben annak adja a tanújelét, hogy ő már valami mással töltekezett be, de nem Istennel.

A vallási meggyőződésből meghatározott időben, meghatározott időtartamig, szigorú vagy lazább előírások szerint végzett böjtök előírásai a hívők számára pontosan ismertek, és általában mentesek a káros túlzásoktól.

A Bibliában leírt 21 napos úgynevezett Dániel-böjt hatását kutatók vizsgálták. (Ez kizárólag növényi eredetű étkekből álló, szigorú vegán étrend; összeállításakor figyelni kell a nélkülözhetetlen aminosavak bevitelére!) Összehasonlították energia- és tápanyagtartalmát a szokványos étrendével. Azt találták, hogy az átlagos energiabevitel csökkent, a tápanyag-összetétel kedvezően változott (a koleszterin bevitele csökkent, az élelmi rosté nőtt, az omega-6 és omega-3 zsírsavak aránya javult, az étrend telítettzsírsav-tartalma csökkent).

Elmondható, hogy a vallási böjtökre leginkább hasonlító, nem extrém módon tiltó böjt megvalósítható. Alkalmas testsúly- és kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére is.

A léböjtkúrák világában

Itt orvostudományi módszerekkel igazolt, tényeken alapuló, előnyös hatásokról szóló kutatási eredményeket nem találunk. Lényeges megjegyezni, hogy a léböjtök pozitív hatásáról szóló vizsgálatok mindegyike kizárólag a böjtöt kidolgozó intézetből származik. Független kutatók csupán a veszélyeikre és hatástalanságukra figyelmeztetnek. Alultápláltság kialakulásához vezethetnek, s az amúgy is ennek a veszélynek kitett betegek tápláltsági állapotát tovább rontják.

Azoknak, akik valamilyen egészségi problémával küzdenek, mint például az inzulinfüggő cukorbetegek vagy a vesebetegségben szenvedők, kifejezetten káros lehet a nagyon alacsony energiatartalmú léböjtkúra.

Szakemberek figyelmeztetnek

1. A szervezet természetes védekezőrendszere – a gyomor és bélrendszer, a tüdő és a bőr – egészséges működése önmagában „méregteleníti” a szervezetet. Ezt tudjuk támogatni kiegyensúlyozott táplálkozással, életmóddal.

2. Téves felfogás, hogy a böjtölés megtisztítja a szervezetet, és eltávolítja a méreganyagokat: ellenkezőleg, olyan anyagcsere-bomlástermékek keletkezhetnek (pl. ketonok), amelyek megterhelik a vesét, mert a szervezet számára az energia előállításához szükséges szénhidrátok nem elérhetők.

3. Míg a keresztény böjtök, a ramadán, a hindu böjtök stb. előírásai pontosan ismertek, addig a gyógymódként alkalmazott böjtök előírásai nem egységesek, ködösek, ezért nehezen kutathatók.

4. A daganatos betegek 90%-a fordul a különböző böjti kezelések felé annak ellenére, hogy a tényeken alapuló orvostudomány (Evidence-based Medicine) nem talál hatásosságukra meggyőző bizonyítékokat, és alkalmazásuk előtt további kutatásokat javasolnak.

5. A sokféle alternatív étrendi kezelések közül egyiknél sincs meggyőző bizonyíték arra, hogy gyógyítanák a daganatos betegségeket, vagy kimutathatóan meghosszabbítanák az élettartamot.

6. A léböjtkúrákban alkalmazott gyógynövényfőzetek hatóanyagai gyengíthetik a daganatos betegségekre alkalmazott kemoterápiás szerek hatását, és más vonatkozásban toxikusak is lehetnek.

7. Az extrém léböjtök gyermekek esetében fejlődés- és növekedésbeli elmaradáshoz, alultápláltsághoz, sőt esetenként halálhoz vezetnek.

(A Táplálkozási akadémia nyomán)