Vérbosszú a balkán hegyekben

Volt köztük egy huszonkét éves fiatalember is, Koli, aki a tiranai egyetemen tanult, s egy vérbosszú elől menekülve hagyta el az országot. Ha ugyanis otthon marad, könyörtelenül végeznek vele. Koli tragédiája Artan Minarolli rendezőt is meghatotta. Miután tudomást szerzett az elsüllyedt hajó utasainak kilétéről, elkezdett adatokat gyűjteni a fiúról, felkereste egykori egyetemista társait, beszélt a rokonaival, ismerőseivel, s ez alapján írta meg Élni! című filmjének forgatókönyvét. Az albán-osztrák-francia koprodukcióban készült alkotást az idei Karlovy Vary-i fesztiválon a Nyugattól keletre szekcióban mutatták be, s ezek után folytatja útját a világban.

Koli a felhőtlen életű egyetemisták egyike Tiranában, amikor sógora felkeresi, hogy közölje vele: édesapja meghalt. Albánia északi részén, egy festői hegyi faluban várja a családja, hogy a temetésen ő is részt vegyen. Koli, miután a szertartás lezajlik, felmegy a hegyekbe, hogy gyerekkori emlékeibe burkolózva egyedül is búcsút vegyen szeretett apjától. Egyszer csak lövés dörren, s rá kell döbbennie: valaki le akarta lőni. Otthon tudja meg, hogy egy hatvan évvel korábban bekövetkezett vérontás miatt, amelyet a nagyapja követett el, neki kell(ene) lakolnia. A vérbosszú ugyanis - a helyi szokások szerint - apáról fiúra öröklődik. Koli felkeresi a családot, amely most ellene fordult, a vérbosszú elől azonban nem tud elbujdosni. A nagyvárosi életből kiszakadt fiú nem is érti ezt az ősi, megmagyarázhatatlan tradíciót, könyörtelen szokást, ártatlanságával és rokonszenves lényével sem képes feloldani a gyilkos indulatokat. Az ellenséges család tagjai mindenütt a nyomában járnak, s különböző apró jelekkel adják tudtára: napjai meg vannak számlálva, a vérbosszút nem tudja elkerülni. Ezért dönt végük is úgy, hogy elhagyja az országot, s máshol folytatja az életét. A sors azonban közbeszól, a menekültekkel zsúfolt kis hajó viharba keveredik a tengeren.

„Nagyon megrendített a fiú tragédiája - mesélte az ötvenéves rendező, akinek ez a második játékfilmje. - Ahhoz azonban, hogy megírhassam a forgatókönyvet, a lehető legtöbbet akartam tudni róla. A tényeket az élet írta, Koli tiranai létét azonban én rajzoltam olyanra, amilyennek a néző látja. Tehát a valós alapokra fiktív történetet építettem. A vérbosszúnak, sajnos azt kell, hogy mondjam, hagyománya van Albániában. De csak fent, az ország északi részén.“

„Tiranában, ha az újságok fekete krónikájában írnak róla, ma már hihetetlennek tűnik, hogy a 21. században nálunk ez még létezik - mondja Kreshnik Xhelilaj, a film főszereplője -, mert annyira távolinak tűnik a dolog. Én is felfoghatatlannak találtam, amikor a forgatókönyvet olvastam, de aztán közölték velem, hogy ez arrafelé igenis így van, nem törlődik ki az ott élők tudatából. Sőt, ha a vérbosszúra szomjazó családból kihal a férfi, akkor a lányt kell átformálni, hogy a gyilkosságot el tudja követni. Halálért halált követelnek. A vérbosszúra az erkölcsi kódexünk is felmentést ad.“

A filmet eredeti helyszíneken forgatták, ahol még ápolják a hagyományokat, tehát az ottaniak gondolkodásától ma sem áll távol ez a fajta mentalitás. Ők valóban úgy érzik, hogy a vérbosszúnak létjogosultsága van a társadalomban, s nincs törvény, amely eltörölhetné. Artan Minarolli azon szerencsés rendezők egyike, aki az albán filmgyártás legnehezebb éveiben is lehetőséget kap a forgatásra.

„Albánia a diktatúra éveiben tíz-tizenöt filmet produkált évente, természetesen a politikai vezetés érdekeit támogatva. Mára hatalmasat változott a helyzet. Amióta mi is szabadok vagyunk, évente legfeljebb két-három film készülhet, az is csak koprodukciós segítséggel. Az Élni! képsorai láttán sokan azt kérdezik tőlem, szándékosan forgattam-e olyan szép helyeken, fent a hegyekben. Mert hogy a filmmel turisták ezreit csalogatom majd Albániába. A válaszom ennek ellenére az, hogy nem! Eszem ágában sem volt »mutassuk meg hazánk szépségeit« jellegű filmet forgatni, csak úgy gondoltam, amit a történet megkíván, azt bele kell vinnem. Ettől függetlenül örülök, ha sokak számára ez a film nyit majd kapukat hazám felé, hiszen Albánia valóban gyönyörű, természeti szépségeivel engem is még mindig el tud kápráztatni.“

Kreshnik, vagyis Nik Xhelilaj Albánia legnépszerűbb fiatal színésze. Forgatott már külföldön is, méghozzá egy cseh-görög-albán koprodukcióban. A Šnajderné bánata című filmben (egy Prágában tanuló ifjú operatőr szerepében) Aňa Geislerová partnere volt. Magas, jól megtermett fiú. Az Élni! forgatása során több mint tíz kilót fogyott, de még így sem kell attól tartania, hogy felkapja a szél. Ám ami ennél sokkal fontosabb: tehetsége sem súlytalan. Mozivásznon a helye.