Újrakölcsönzés

Rovatunkban már két alkalommal is hivatkoztunk egy érdekes és tanulságos, sőt a nyelv szerelmesei számára egyenesen izgalmas szótártani műre, a Tótfalusi István által írt Idegen szavaink etimológiai szótárára. Ebből a munkából mintegy nyolcezer szó eredetét ismerheti meg az olvasó, olyan szavakét, amelyeket „a legszélesebb értelemben vett köznapi nyelvérzék idegennek minősít, és amelyekkel a mindennapi életben, a sajtó nyelvében, a tudományok, művészetek és szakmák nyelvezetében aránylag sokan találkozhatnak.“ Bár a szótár szakmailag is gondos munka, elsősorban nem szakembereknek készült, hanem az érdeklődő nagyközönségnek. Ahogy a szerző hangsúlyozza, „az Idegen szavaink etimológiai szótárának használata nem kíván magasabb szintű nyelvi ismereteket. Aki nagyjából emlékszik a középiskolai nyelvtanórák lényegesebb tanulságaira, az fennakadás nélkül forgathatja.“

Előző alkalommal azokról az idegen szavakról beszéltünk, amelyek családokba tömörülnek. Ezt a témát folytatjuk ma is: utánanyomozunk, mi köze van például a memóriá-nak a memoár-hoz, a vágáns-nak a vagány-hoz, a matricá-nak a matriká-hoz.

Kezdjük hát a memóriá-val és a memoár-ral! Ennek a szópárnak az első tagja, a memória közvetlenül a latinból származik, a másik szó, a memoár pedig ugyanennek a szónak a francia változata, melynek alapjelentése a franciában úgyszintén ‘memória’. A latin memória szónak további közeli családtagjai is vannak a magyarban: a memorizál, a memoriter és a memorandum. Egyiküknek sincs egyszavas magyar megfelelőjük, így széleskörűen használatosak nyelvünkben. A memória újabban számítástechnikai műszóvá is vált. Mivel a szlovákiai magyarok egy része a számítógéppel a szlovák nyelv közvetítésével ismerkedett meg, előfordul, hogy a memória helyett a szlovák pam(( szót használják.

A vágáns és a vagány szó viszonya hasonlít a memória és a memoár viszonyához: a vágáns latin eredetű, a vagány pedig ugyanannak a latin szónak a franciában kialakult formájából származik. A vagány azonban már nem számít a magyarban idegen szónak. A vágáns szót leginkább a művelődéstörténetből ismerjük: a középkori vándorénekeseket nevezték így. A vagány szó eredeti jelentése ‘csavargó’ volt; ebben a jelentésben került át a franciából a németbe, onnan pedig a magyarba. Nyelvünkben azóta pozitív jelentésárnyalata is kialakult: ha valakire azt mondjuk, hogy vagány fickó, ezt nem okvetlenül veszi sértésnek. A szlovákiai magyarok körében a vagány szó kevésbé népszerű, mint Magyarországon, gyakran hallani helyette a szlovák eredetű frajer vagy fraer szóalakot, amely a ‘kérő’ jelentésű német Freier szóra megy vissza. Ebből a szóból alakult a frajerkodik vagy fraerkodik ige. Mind a frajer ~ fraer, mint pedig a frajerkodik szót a Magyar értelmező kéziszótár új kiadása is tartalmazza, „bizalmas” stílusminősítéssel, ami azt jelenti, hogy e szókészleti elemek leginkább a lezser mindennapi beszédben használatosak.

Utolsó példánk a matrika és a matrica. A matrika szó a latin matrix szóra megy vissza, amely szakszóként latinos formában is használatos a magyarban. A latinban több jelentése is volt: ‘anya’, ‘anyaállat’, ‘anyaméh’ és ‘anyakönyv’. A matrika szóalak a szlovákból került át a magyar nyelv szlovákiai változataiba; közmagyar formája a latin kicsinyítő képzővel ellátott matrikula, ezt azonban nyelvünkből kiszorította a magyar elemekből álló anyakönyv. A matrika szó az ‘anyakönyv’-ön kívül az anyakönyvi hivatal megnevezésére is használatos a mindennapi beszélt nyelvben; a szót a Magyar értelmező kéziszótár nemrégiben megjelent új kiadása is tartalmazza, „bizalmas” stílusminősítéssel. Ami a matricá-t illeti, ez a latin matrix francia alakjából keletkezett, s német közvetítéssel jutott be a magyarba. Nyomdászati szakszóként ‘anyamintá’-t jelent, a mai köznyelvben leginkább a levonóképek, valamint az öntapadós címkék megnevezéseként használatos.

A latin matrix alapszava a mater; ezt a szót leginkább az egykori iskola, egyetem megnevezéseként használatos alma mater kifejezésből ismerjük; a mater szó szerinti jelentése egyébként ‘tápláló anya’. Ennek a szónak a családjába tartozik többek között a matróna, a mátka, a metropolis, a mostoha, sőt még a metró is.

A példáinkkal megvilágított jelenséget a nyelvtörténészek újrakölcsönzésnek nevezik. Újrakölcsönzésről tehát akkor beszélünk, ha ugyanazt a szót két eltérő időpontban ( és emiatt rendszerint eltérő hangalakban és jelentésben ( veszszük át valamely nyelvből, illetve különböző nyelvekből.

Gramma Nyelvi Iroda

Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9,00–13,00 között a 0031/550-42-62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: Gramma Nyelvi Iroda, 929 01 Dunajská Streda, Bacsákova u. 240/13, P.O.Box 16, e-mail: [email protected]