<p>A teljesen elsötétített színpadon dobpergés hangzik fel. A dobok fokozatosan erősödnek, és a kigyulladó néhány fény az egyetlen hosszú sorban érkező tíz zenészre vetül a Pohoda színpadán. </p>
Szuggesztív dráma PJ Harvey előadásában
Fekete ruhában mind, a fentről érkező sugarak erős árnyékot vetnek rezzenéstelen arcaikra. Kilenc közülük férfi, egy nő. Polly Jean Harvey a sor közepén lépked, haját fekete tollak díszítik, kezében szaxofon.
A dobpergés fokozatosan erősödik. Amint a zenészek elfoglalják a helyüket, csatlakozik a többi hangszer, hogy egy meghosszabbított intró után megszólaljon a Chain of Keys, a negyedik dal Harvey legfrissebb albumáról. Harvey rezzenéstelen arccal, másodpercre pontosan kiszámított mozdulatok kíséretében adja elő a dalt a nőről, aki egy kísérteties utcát járva kulcsokat csörget a kezében szomszédjai lakatlan házaihoz.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"238699","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]
A dalt a háború utáni Koszovó képe ihlette. Nem hiába mondták többen, hogy PJ Harvey a háború sújtotta területek zenei tudósítója. Ahogy azt az utóbbi két év művészi alkotótevékenységét figyelve várhattuk, a Pohodán is a szociálisan érzékeny arcát mutatta. Háborús övezeteket és washingtoni nyomornegyedeket hozott a közönségének, amelyeket a fotós Seamus Murphyvel járt be, és ezeken az utakon készült feljegyzései ihlették az albumot. A koncert legerőteljesebb pontja a Dollar, dollar, melynek szövege PJ találkozást eleveníti fel egy afganisztáni kolduló kisfiúval.
A koncert utolsó harmadában PJ Harvey rockosabban hangszerelt klasszikussal oldotta a drámát. A közönség örülhetett a Down by the Waternek is, ahol PJ tánca a nevezetes videoklipből ismert piros ruhás, csábító énjét idézte. Ezen a pillanaton túl a korábbi korszakát meghatározó individualizmus – amiért alternatív Madonnaként is emlegették – nem kapott szerepet a trencséni koncerten. Erről tanúskodik a záródal is. What will become of us?, azaz: Mi lesz velünk? – kérdezte PJ a dal végén. A kérdés pedig ott maradt a levegőben a fények kihunyása után is.
Az énekesnő egyetlen mondatot címzett a közönségnek: Köszönöm, hogy meghallgattak – mondta a koncert végén. És nem is volt többre szükség, hiszen amit el akart mondani, az mind benne volt énekhangjának precizitásában és mozdulataiban, melyekkel a dalok kompozícióját, a kontrasztokat és a kilenc férfi zenéjét uralta. PJ Harvey hihetetlen dolgot képes létrehozni egy fesztiválkoncerten: szuggesztív előadása elgondolkodtat a személyes felelősségről és a világ jövőjéről.
Havran Kati
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.