Ricsi és az autók

A dokumentumfilmek iránti érdektelenségről persze nem maga a műfaj tehet, inkább arról van szó, hogy Magyarországon még nem igazán fedezték fel a dokuk történetmesélő lehetőségeit, inkább interjúkból összeálló tévériportokat lehetett látni korábban. A Drifter más úton jár: nem a valóság beavatkozás nélküli rögzítésére vállalkozik, hanem keveredik benne a fikció és a dokumentáló jelleg. A főszereplő, Ricsi (Steinbach Richárd) egy Bakony vidéki, sváb, roma és magyar gyökerű kamasz, az autók megszállottja – pedig még jogsija sincs –, és minden álma, hogy raliversenyző legyen. Hörcher Gábor rendező csaknem öt éven követte a srác balhékkal és sorsfordító eseményekkel teli életét, így a film egyfajta felnövéstörténetté áll össze. Azzal, hogy a rendező érti és ismeri Ricsit, nem azt a távolságtáró megközelítést alkalmazza, amit jól ismerünk a szociológiai, leíró jellegű dokumentumfilmekből, és elhagyja a romaábrázolás jellegzetes kódjait is. Nem statikus, lassú felvételeket látunk egy hátrányos helyzetű, perifériára szorult réteg lepusztult lakókörnyezetéről, ami csak aláhúzza a cigányok cselekedni képtelenségét, lebénult állapotát, hanem egy cselekményes történetet. A film nem akar általános tanulságokat levonni a magyarországi romák helyzetéről. Hörcher mindössze annyit tett, hogy kiemel egy ellentmondásos, de szerethető személyiséget, és megpróbálja megérteni, mi motiválja őt, miért követi el újra és újra ugyanazokat a hibákat.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"211480","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]Akinek megváltozhatatlan véleménye van a romákról, az minden bizonnyal igazolást talál majd előítéleteire a Drifterben, de a film attól lesz bátor, hogy nem idealizálja a főszereplőt, nyíltan megmutatja az valóságban megtörtént eseményeket. Ricsi szemei előtt nagy cél lebeg: az autóversenyzés. Amihez persze pénz kell, ezért hagyja ott az iskolát, keveredik balhékba, és a börtönt is éppen csak megússza. Felelőtlen döntéseket hoz a magánéletében is, túl fiatalon lesz apa, ezzel megismétli elvált szülei hibáit. Mégis kirajzolódik, mi áll a cselekedetei mögött: mennyire jóindulatú és nagylelkű a barátaival, mennyire vágyik a szeretetre. Főleg az apai szeretetre, és ebből a nézőpontból a Drifter egy apa-fiú történet is, hiszen Ricsi mindennél jobban szeretne megfelelni az apjának. Közös jeleneteikben mutatkozik meg, hogy az öntörvényű, vakmerőségét folyton bizonygatni akaró fiú éppen úgy képes ártatlan kisgyerek lenni. Ricsi sok csalódást okoz a szüleinek, ők mégis mellette állnak, és hiszik, hogy egyszer végre benő a feje lágya. A film vége nem ad egyértelmű válaszokat, de talán ez nem is szükséges. Hörcher Gábor egy interjúban azt nyilatkozta, Ricsivel azért találták meg ennyire a közös hangot, mert az, hogy a fiú ralizni fog, épp annyira volt reális, hogy ő filmet fog rendezni. Végül Ricsi autója elkészült, és győzelem nélkül, de versenyzett. A Drifter pedig mozikba került, és sorra nyeri a nemzetközi fesztiválok díjait. Bartal Dóra