Őszi Gömörország

A régió népi hagyományait választotta központi témájául a Gömörország, az északi magyar peremvidék fóruma második évfolyamának őszi száma. Csáky Károly az ünnepi köszöntőkben, énekekben megjelenő hiedelemvilágot mutatja be, különös tekintettel az Ipoly-menti hagyományra, Ág Tibor pedig Kodály Zoltán gömöri gyűjtőútjait ismerteti. Izgalmas témával foglalkozik Gecse Annabella – A terek használatainak etnikai sajátosságai Baracán című írásában a település roma és nem roma lakossága falubeli lakóterének változásait, a térhasználat etnikai alapú eltéréseit elemzi, öszszegzésként megállapítva: „a két egymás mellett élő etnikai csoport más-más településen él – ami a település tudati képét illeti”. Nem kevésbé érdekfeszítő Varga Norbert Fejezetek Gömör és Nógrád pásztorságának hitvilágából című tanulmányának első része. „A pásztorok sajátos – a falusi közösségtől elszigetelt – életformája, zárt társadalmi világa, a pásztorkodás apáról fiúra történő öröklődése, a pásztordinasztiák kialakulása, valamint nem utolsósorban a foglalkozási endogámia jelenléte (pásztorcsaládokból való nősülés), mind-mind olyan meghatározó társadalmi tényezők voltak, melyek hozzájárultak egy olyan, számos archaizmust megőrző, sajátos arculatú kultúra kialakulásához, amelyet joggal nevezhetünk pásztorkultúrának” – írja a szerző, majd a továbbiakban a boszorkányokkal, garabonciás diákokkal, tudós emberként tisztelt személyekkel kapcsolatos pásztorhiedelmekből ad ízelítőt. Rokon témaként a lapban megjelenik Csavnyicky „Krisztus” Pál serkei juhász alakja is, melyet Gyetvai Zoltán idéz fel. S máris az irodalomnak, művészetnek teret adó Futárszalonban járunk; a rovat további oldalain Sz. Haltenberger Kinga Gömör és Nógrád művészeit bemutató sorozatában ezúttal Szentpéteri József, az 1781-ben Rimaszombatban született ötvösművész pályáját méltatja; Mihályi Molnár Lászlótól verseket olvashatunk, s közli a lap a fiatalon elhunyt szlovák prózaíró, Jozef Urban egyik írásának fordítását is, melyben a szerző rimaszombati benyomásait foglalta össze.

A Magyarok a nyelvhatáron című honismereti rovatban folytatódik a Gömör természeti értékeit bemutató sorozat (ezúttal a Sajó kanyonvölgye van terítéken), valamint a szepsi római katolikus plébánia története; Puntigán József pedig a Losoncot és környékét érintő lakosságcserét mutatja be dokumentumok segítségével. A közelmúlt történéseire visszatekintő Fúj a nap alatt című rovatban egyebek között a rimaszombati Magyar Közösségi Ház és Református Kollégium jelképes átadásáról, a Fonó – Budai Zeneház „Utolsó Óra” népzenegyűjtő programjának felvidéki sorozatáról, a nyáron Gulyapallagon megrendezett Magyar Evangélikus Gyermektáborról, a Jászói Nyári Egyetemről, továbbá könyvújdonságokról olvashatnak. A Szomorú kapuban a közelmúltban elhunyt pályatársra, Gömöri Kovács István költőre Dénes György emlékezik. Az Örvénytárban a státustörvény szövegét közli a Gömörország 2001. őszi száma. (as)