Online adatbázis segíti a náci műkincsrablás feltárását

A néhai berlini lapkiadó, Rudolf Mosse (1843–1920) több ezer darabból álló műgyűjteményének sorsát lehet kutatni az új portál segítségével.

Rudolf Mosse a német nemzetállammal együtt létrejött egységes piac révén kiépített sajtóbirodalmával gazdagodott meg a 19. század utolsó harmadában. A német zsidó üzletember szenvedélyes műgyűjtő volt, berlini palotája szinte roskadozott a festményektől, szobroktól és ókori műalkotásoktól, ezért az épületet művészkörökben Mosseum néven emlegették. 

A gyűjtemény túlélte alapítója halálát, de a náci hatalomátvételt már nem, a családot kiszorították az országból, vagyonát elkobozták, a műkincseket elárverezték. A Mosse-gyűjtemény széthordása így az egyik legnagyobb náci műkincsrablási ügy lett. Az alkotások sorsának feltárására egyedülálló módon az örökösök és a német közintézmények közösen vállalkoztak, és Mosse Art Research Initiative (Mosse műkincskutatási kezdeményezés – MARI) néven megalapítottak egy kutatócsoportot, amely az egyik berlini tudományegyetem, a Freie Universität keretében hangolja össze az együttműködést.

Az örökösöket összefogó amerikai Mosse-alapítvány és a berlin-brandenburgi kulturális örökséget kezelő német állami alapítvány (Stiftung Preussischer Kulturbesitz – SPK) együttműködésével indították el a mari-online.de cím alatt működő portált is, amely bemutatja a munka eddigi eredményeit, lehetőséget ad a bekapcsolódásra, és az emlékezetkultúra fejlesztéséhez is hozzájárul.
 

Eddig 115 műkincs sorsának felkutatását kezdték el, és 68 alkotásról találtak használható nyomokat, közülük egyelőre 30-ról töltötték fel az összes adatot a portál adatbázisába. A tavaly elkezdett kutatómunkával nyolc alkotást már meg is találtak, például a bécsi Belvedere múzeumban, az amerikai New York államban fekvő Canajoharie-ben működő Arkell múzeum gyűjteményében, vagy magántulajdonban – emelte ki Meike Hoffmann művészettörténész, a MARI koordinátora.

További kilenc műkincset az SPK gyűjteményében találtak meg még 2015–2016-ban, a MARI megalapítása előtt. Ezeket mind visszaszolgáltatták az örökösöknek, és három alkotás ügyében sikerült megállapodni a visszavásárlásról, hogy az SPK kiállíthassa az általa működtetett berlini múzeumokban.     Az egyik ilyen műkincs Reinhold Begas német szobrász Susanna című munkája, amely a német főváros egyik legrangosabb kiállítóhelyén, az Alte Nationalgalerie-ben látható. A nagyméretű neobarokk márványszobor a második világháború végén a Szovjetunióba került, az akkori Leningrádban állították ki a nácik legyőzése után összegyűjtött „trófeák” között, majd a kilencvenes évek elején visszakerült Berlinbe. Az alkotás mellett külön információs tábla tájékoztatja a látogatókat a műkincs történetéről és a MARI-projektről. 
A kezdeményezés célja nem az, hogy bárkit is kikiáltsanak bűnösnek, csupán „tisztelegni akarunk Rudolf Mosse előtt, német polgárként érzett büszkesége, német vállalkozóként elért sikerei és nagylelkű társadalmi felelősségvállalása előtt” – mondta Roger Strauch, az örökösöket összefogó alapítvány vezetője.