Miről ír az Irodalmi Szemle júniusi száma?

A rendszerváltás utáni két évtizedben kevés szó esett az egykori prágai egyetemi ifjúsági mozgalomról (a Szent György Körről), mely a regőscserkészek szervezeteként kísérelte meg, hogy a kozmopolita ifjúsági mozgalmat átformálják és alkalmassá tegyék a kisebbségi sorsba került magyarság jogai védelmére, a népek és nemzetek megbecsülésére. Az egymásra találás eszméjét hirdették. Ez a mozgalom, mely a cserkészmozgalomból (Szent György Kör, 1925) startolt, és 1928-ban, a gombaszögi tábort követően Sarló néven működött, új mértéket teremtett. A többi mozgalomtól az különböztette meg, hogy az ifjúság eszmei elkötelezettségén túl erejét meghaladó terveket dolgozott ki a kisebbségi kérdés megoldására és a Duna menti népek összefogására.

Működését később befolyásolta, hogy az 1931-es kongresszuson a mozgalom vezetői (Balogh Edgárral az élen) csatlakoztak a kommunista mozgalomhoz. Vélhetően ebbeli lépésükben szerepet játszott az is, hogy a kommunista mozgalom elutasította a trianoni döntést. A tagság zöme nem vállalta ezt az elhatározást, s 1933-1934-ben elhalt ez a mozgalom. Popély Gyula Ez volt a Sarló című tanulmányában arra tett kísérletet, hogy „hozzáférhető források alapján“ bemutassa a Sarló igazi arcát. Ebbeli szándékában nyilván nem mellőzhetőek azok az értékelések sem, melyek az elmúlt fél évszázadban próbálták „helyre rakni“ a Sarló és egykori vezetői egykori szándékait.

A folyóirat június száma Marasztaló Aranykor - a női nemesség címmel Petrik Emese tanulmányát is közli, megidézve Weöres Sándor költészetének titkait is. Megítélése szerint „az életet és az életet hordozó női misztériumot is csak szeretettel lehet megismerni“. Szalay Adrianna tanulmánya (Gozsdu Elek és August Strindberg munkásságát megidézve) szól a szecesszió és a művészet szerepéről, hangsúlyozva „az érzelmekkel való megbékélés mellett“ az irónia szerepét is Gozsdu néhány novellájában. Grendel Lajos tanulmánya A magyar líra depoetizálása kapcsán a 70-es és 80-as évek alkotóival, Tolnai Ottó, Tandori Dezső, Petri György költészetével foglalkozik. Közli a lap Balázs F. Attila írását, Új poétikai modell a román költészetben címmel.

A szépirodalmat Radnóti Miklós, Kuczmann Erika, Öllős Edit és Gyüre Lajos versei képviselik, Kozsár Zsuzsanna pedig a Phaidra című novellával jeleskedik. A közelmúltban átadott Talamon-díj kitüntetettjeit Németh Zoltán mutatja be. A folyóirat Gyémánt László grafikáit közli. (zsolt)