Meghalt Kovács Piroska néprajzkutató, a székelykapuk megmentője

Kovács Piroska csütörtökön délután Székelyszentléleken vett részt egy felújított székelykapu avatásán. Ünnepi beszéde megtartása közben lett rosszul. A helyszínre hívott mentősök nem tudták megmenteni az életét.

Kovács Piroska az udvarhelyszéki Máréfalván született 1932-ben. A tanítói és magyar-román szakos tanári diploma megszerezése után Szentegyházán, Fenyéden, majd a szülőfalujában tanított, ahol évtizedeken át volt az iskola igazgatója. 1987-es nyugdíjba vonulása után a székelykapuk mentése vált a fő foglalkozásává. Megalapította a KŐLIK Hagyományőrző Művelődési Egyesületet, amely az értékmentést állította tevékenysége középpontjába. Előbb a máréfalvi székelykapuk leírását készítette el, majd munkáját Udvarhelyszékre és az egész Hargita megyére kiterjesztette. 

"Próbáltam meggyőzni a kapuk tulajdonosait: ne bontsák le, ne dobják ki értékeiket, mint holmi kacatot" - mondta 2012-ben az MTI-nek Kovács Piroska. 

Munkásságát a Hargita megyei önkormányzat felterjesztése nyomán 2012-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazták. A 31 országból felterjesztett 226 örökségvédelmi projekt közül Kovács Piroskáé kapta a fődíjat. Mint akkor az elismeréssel kapcsolatban az MTI-nek elmondta, annak örvend, hogy a díj által a székelykapu és Székelyföld híre is bejárja a világot. 

Hozzátette: a székelykapu egykor státusszimbólum volt. A székely falvak módos gazdái állítottak székelykaput maguknak. Úgy vélte, ma több mint státusszimbólum, "nemzeti önazonosságunk szimbóluma".