Magyarul és szlovákul megéledő fotók a Könyvhéten

Két eltérő kifejezésmód, mely ugyanannak a tapasztalatnak vagy kérdésnek más-más oldalát képes megmutatni: a vizuális művészet és az irodalom találkozása különösen izgalmas terep. Míg a kép egyszerre, gyakran intuitív módon hat a befogadóra, addig a szöveg időben bontakozik ki, értelmezésre, képzeleti munkára késztet. Amikor a kettő találkozik, egyik sem pusztán illusztrálja a másikat: kölcsönösen új jelentésekkel gazdagíthatják egymást.

Ennek a találkozásnak a jegyében nyílik meg június 13-án a Szó–kép projekt legújabb kiállítása a budapesti Ünnepi Könyvhéten. A hazai Bázis Egyesület rendezésében készült Tű–rés–határ című tárlat a Három Holló Kávéházban látható majd: a kávézó a kortárs irodalom és a fotóművészet különleges párbeszédének nyújt majd teret.

A projekt alapja az ekfrázis, vagyis az a műfaj, amikor egy kép és egy szöveg kapcsolatba lép egymással, magyarázza Vályi Horváth Erika, a projekt kurátora, akit műfordítóként és irodalomterapeutaként is ismerhet az irodalmi élet iránt érdeklődő közönség.

 „A fotográfia és az irodalom saját nyelvén közelít ugyanahhoz a tapasztalathoz. A kettő találkozásából gyakran olyan jelentésrétegek születnek, amelyek külön-külön rejtve maradnának” 

– fogalmaz a kurátor.

A Szó–kép története 2022-ig, az orosz–ukrán háború kitörésének idejére nyúlik vissza. Az első kiállítási anyag egy megrázó kérdés köré szerveződött: mit vagy kit vinnénk magunkkal, ha egyik napról a másikra menekülnünk kellene? Tizenkét fotóművész és tizenkét kortárs szerző válaszolt a kérdésre, ki-ki saját művészi eszközével. A képek és szövegek magyarul és szlovákul is megszólaltak, a kiállítás pedig több helyszínre eljutott Szlovákiában és Magyarországon.

Az így létrejött kiállítási anyag azonban nem merült ki a háborús tapasztalatokban, hanem univerzálisabb értelmezési lehetőségek felé nyitott. „A kérdés végül mindannyiunkhoz szólt” – magyarázza Vályi Horváth Erika. „Mi az, ami igazán fontos? Mi az, amit magunkkal vinnénk, ha mindent hátra kellene hagynunk?”

Az idei projekt pedig innen lép tovább. 

A Tű–rés–határ cím egyszerre utal kapcsolódásra és távolságra, határokra és átjárásokra, mondja a kurátor, miközben a kiállítás azt is vizsgálja, hogyan találkoznak egymással személyes történeteink, kulturális háttereink és nyelveink.

A résztvevők névsora önmagában is figyelemre méltó. A képzőművészek és fotográfusok között szerepel Gyenes Gábor grafikus, a 113 lövés című dokumentarista képregény szerzője, Pézman Andrea képzőművész, akinek munkái gyakran a test, az identitás és a tér kapcsolatát vizsgálják, Szőke Erika fotóművész, Ferdics Béla képzőművész és művésztanár. De egyebek mellett Török Bianka illusztrátor és képzőművész, Kalcsó Melinda klinikai szakpszichológus és fotográfus is bemutatja alkotását a tárlaton, csakúgy, mint lapunk munkatársai, Száz Ildikó újságíró, író és fotográfus valamint Somogyi Tibor fotóriporter. A projektben részt vesz továbbá Koncz János fotográfus és világjáró, Kiss Gábor Gibbó fotóművész, Újszászi Tünde textilművész és egyetemi oktató, illetve Rajnai Ákos fotográfus és vizuális művész.

A szövegek szerzői között találjuk N. Tóth Anikó prózaírót, irodalomtörténészt, Pavol Rankov Európai Uniós Irodalmi Díjas szlovák írót, Karafiáth Orsolya költőt, írót és képzőművészt, Macsovszky Péter szlovákul és magyarul is publikáló írót, költőt és esszéistát, Slavka Liptáková prózaírót és drámaírót, Lukáš Cabala Európai Uniós Irodalmi Díjas írót és publicistát, Pénzes Tímea írót, költőt és műfordítót, Mellár Dávid költőt, kritikust és irodalomszervezőt, Jakubecz László újságírót, dramaturgot és drámaírót, Gyurász Marianna írót és biológust, Peter Šulej költőt, prózaírót, kiadót és a Novotvar fesztivál alapítóját, valamint Vályi Horváth Erikát is.

A projekt egyik legérdekesebb vonása – ahogy azt már a résztvevő szerzők névsora is sejteti – a kétnyelvűség. Míg a kétnyelvűség gyakran pusztán a hozzáférhetőség célját szolgálja, ezen a tárlaton a fordítás a projekt lényegéhez kapcsolódik, hiszen maga a kiállítás is különböző „nyelvek” találkozására épül. Nemcsak az irodalom és a fotográfia kerül párbeszédbe, hanem a magyar és a szlovák kulturális tapasztalat is. A művek magyarul és szlovákul egyaránt olvashatók lesznek, ráadásul kiváló műfordítók tolmácsolásában: a fordításokat Cselényi Fodor Olívia, Merva Attila, Pénzes Tímea és Vályi Horváth Erika készítették.

„A fordítás itt nem egyszerű közvetítő munka. Maga a kiállítás is a párbeszédről szól, ezért a műfordítás a projekt egyik alaprétege” 

– hangsúlyozza a kurátor.

A budapesti bemutató egy vándorkiállítás első állomása. A nyár folyamán a Bázis alkotói szabadegyetemén és az IN SITU művésztelepen is találkozhat vele a közönség, ősszel pedig a pozsonyi Bázis Fesztivál programjába is bekerül. A szervezők emellett iskolákba és felsőoktatási intézményekbe is szeretnék eljuttatni az anyagot.

A Szó–kép ugyanakkor saját Facebook-oldalat is indított, a projekt anyagait pedig rendszeresen közli a Zsiráf kulturális és művészeti magazin is. Az alkotók arra biztatják az érdeklődőket, hogy kapcsolódjanak be a közös gondolkodásba. Ha egy fotó megszólítja őket, írjanak róla verset, prózát vagy személyes reflexiót.

„Hiszünk abban, hogy a művészet a közös gondolkodás terepe. A Szó–kép egyszerre kiállítás és nyitott alkotói platform, ahol a nézőből akár szerző is válhat” 

– mondja Vályi Horváth Erika.

A Tű–rés–határ június 13-án, szombaton 16 órakor nyílik meg a budapesti Három Holló Kávéházban a 97. Ünnepi Könyvhét keretén belül, amelyet idén a Booker-díjas David Szalay nyit meg. A kiállítást Karafiáth Orsolya, N. Tóth Anikó és Vályi Horváth Erika nyitják meg, a megnyitó Facebook-eseménye itt található.