Kiállítás Flache Gyula műveiből a Brämer-kúriában

Az ő szavaiból idézünk:
„Flache Gyula képzőművész, író, publicista, szervező a két világháború közötti
időszakban a szlovákiai magyar kultúra jelentős képviselője volt. Nem volt felvidéki származású, saját akaratából telepedett le Besztercebányán az első világháború után. Nem szerette a kispolgári gondolkodásmódot, tettrekész volt. Sokoldalúsága, műveltsége, tájékozottsága meghatározták vezető szerepét. Itt az ideje, hogy megismerjük és elfogadjuk egész életművét, nemcsak élete utolsó éveiben kihangsúlyozott népiességét.
Portréfestészettel, csendéletekkel, tájképekkel, figurális kompozíciókkal foglalkozott. Főleg az olajfestészetet részesítette előnyben, de tudunk szobrairól, rajzairól, pasztelljeiről is. Monumentalitásra irányuló tehetsége egyedülálló volt – erre ritkán kapott lehetőséget, említsük meg például nagyméretű történelmi kompozícióit Besztercebánya városi színházának belső tereiben – az egyik közülük Besztercebánya város allegóriája (220x980 cm, 1929–30), valamint a gyetvahutai katolikus templom falfestményeit 1926-ból. Festészete egyéni kifejezőerővel bírt, kapcsolatban állt egyes európai áramlatokkal, az expresszionizmussal valamint a húszas évek neoklasszicizmusával.”