Jan Garbarek mágikus eklektikája

Jan Garbarek
Budapest |

Eltérő hangszerek, stílusok és zenei egyéniségek tökéletes, ízléses összhangban: így festett a Trilok Gurtuval kiegészült Jan Garbarek Group novemberi koncertje Budapesten.

Képzeljék el a következő hangszereket egymás mellett: szintetizátor, basszusgitár, szopránszaxofon és tabla. Lehetséges-e olyan „csillagállás“, amikor ezek a hangszerek ízlésesen, a legmagasabb színvonalon zenei élményeket szállítanak két órán keresztül? Nem egyszerű képzelgés ez, pláne, ha maga a zene is elképesztően heterogén műfajok és korok nyelvét olvasztja magába: például az európai műzenei hagyományokat, a skandináv és az afrikai népi muzsikát, a bluest, a modális és a free jazzt – és a sort még folytathatnánk. Működhet ez?

Lehet, közhelyesen hangzik, de ezt a hangszeres és stílusbeli kavalkádot alighanem csak a legkarakteresebb zenészek képesek áthidalni. Pontosan ezt tette Jan Garbarek és három társa – Rainer Brüninghaus billentyűs, Yuri Daniel basszusgitáros és Trilok Gurtu ütőművész – telt ház előtt az Erkel Színházban, a GetCloser Concerts sorozatában.

Galéria

Be kell vallanom, bizonyos értelemben „konzervatívabb” játékra számítottam tőlük, kevesebb zenei kalanddal, több hallgatóbarát pillanattal. Nem is tévedhettem volna kellemesebbet, mivel a végeredmény minden igénynek megfelelt. Noha a free jazzbe át-átlendülő improvizációkat nem vitték túlzásba, azok időzítése, időtartama, dinamikája egészen mesteri volt.

A repertoár a norvég muzsikus életművének több lemezéből állt össze, s egy-egy tétel felismerhetősége mellett mindegyikbe belevittek valami aktuális ízt – egyaránt eleget téve a hallgató ismertség és ismeretlenség iránti igényeinek. Külön élményszámba mentek az egyéni improvizációk, amelyek megmutatták, hogy a maradéktalan összhang ellenére külön-külön mennyire markáns karakterek is ők. Brüninghaus például elképesztően ötletesen és frappánsan bontotta szanaszét a maga blues-frázisait, míg Daniel szólóiban úgy szólaltatta meg a basszusgitárt, mintha az egyszerre lett volna úd és nagybőgő. A közönség Trilok Gurtu improvizációit értékelte a leghangosabb tetszéssel, aki a konnakoltól (ritmusbeszéd) kezdve a a dél-ázsiai ütőhangszereken át egészen a – vélhetően – teljesen egyéni fejlesztésű ütőhangszerek használatáig terjedt. Jan Garbareknél pedig – akár szoprán-, akár altszaxofonon vagy fuvolán játszott – minden egyes hang magán viselte a több mint félévszázados zenei pályájának mélységeit és tapasztalatait. Márciusban múlt 75 éves, ám nem mutatta jelét annak, hogy kifogyott volna az ötletekből, s hogy ne lenne továbbra is ihletett muzsikus.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!