Irodalmárok és a fantasy-ipar csatározása

Öt évvel ezelőtt, 250 millió dollárért vásárolta meg az Amazon Stúdió a jogokat J. R. R. Tolkien regényéhez, azzal a tervvel, hogy ötévados előzménysorozatot készít a Tolkien-féle történethez. Az sztorihoz, mely több ezer évvel játszódik A Gyűrűk Ura előtt, minimum milliárddolláros költségvetést saccoltak. Míg a Tolkien-rajongók egy része lázban égett, azt találgatták, milyen alakot ölt majd a történet, mások szkeptikusan fogadták a hírt. Vajon hogyan lehet egy Tolkien világába épülő sztorit televíziós formába önteni, nem lesz-e túlságosan lebutított a rajongók számára, vagy épp túlságosan fantasztikus az átlagnéző számára? És egyáltalán, arra való-e a Tolkien fantasztikusan részletgazdag, mitologikus elemeken alapuló műve, hogy holly-woodi forgatókönyvírók hozzáírjanak, átformálják, és egy újabb moziuniverzumot kreáljanak belőle?A Gyűrűk Ura a huszadik század egyik legfontosabb szépirodalmi alkotása: a különféle nyelveket beszélő fajokkal, tündékkel, hobbitokkal, törpékkel népes tolkieni világ óriási hatást gyakorolt a későbbi fantasy irodalomra. Tolkien 1973-ban halt meg, és híres volt arról, hogy ragaszkodott az irodalmi hűséghez. Mereven elzárkózott a forgatókönyvtervektől, melyek szerették volna vászonra vinni A Gyűrűk Urát, és 1969-ben ugyan eladta a megfilmesítési jogokat, úgy tudni, ezt anyagi szükségből tette – egyszer pedig kereken is kijelentette, hogy a történetét nem tartja alkalmasnak filmre vinni. Az író két világháború szemtanúja volt – az elsőt testközelből, a fronton élte meg. Ezt követően kezdett mitológián és népművészeti elemeken alapuló történeteket írni, a háború borzalmait átoltva az egyre bonyolultabbá váló és egyre részletesebben kirajzolódó mitologikus-fantasztikus síkba. Kérdés tehát, képes-e egy hollywoodi elemekkel dolgozó moziuniverzum megragadni az irodalmi és morális mélységét a tolkieni Középföldének.

Az Amazon természetesen a jogutódoktól vásárolta meg a megfilmesítési jogokat. A streamingszolgáltató szempontja, hogy miért érdemes mesés összeget invesztálni abba, hogy filmre vihesse A Gyűrűk Ura előzményeit, érthető: a jól ismert, komoly rajongóbázissal rendelkező sztorik azonnal költséghatékonyak. Nem is csoda, hogy bővelkedünk Marvel szuperhős-produkciókban, de az HBO-s Trónok harca is kapott már előzménysztorit, csakúgy, mint a Universal-féle Potter-világ – és itt érdemes megjegyezni, hogy az utóbbinál például az a jelentős különbség A Hatalom Gyűrűihez képest, hogy J. R. Rowling maga is rábólintott, sőt részt vett az előzményeket feldolgozó forgatókönyvek írásában.

Tolkien Középföldéje azonban több annál, mint amit a mai fantasy műfaj elvein alapuló produkció keretébe lehetne foglalni, érveltek sokan az előzménysorozat indulásakor. A Hatalom Gyűrűi mindazonáltal megpróbálja megragadni a tolkieni történet sokszínűségét és gazdagságát, erről árulkodik legalábbis a történetszál bonyolultsága. A sorozat az egyik központi Tolkien-figura, a kortalan tünde, Galadriel karakterét állította középpontba induláskor. Míg az első két részben ráérős tempóban folytak a történések, komoly ütemben gyorsultak azóta, és az alkotók rengeteg mellékszálat és új karaktert csatlakoztattak a fő történések köré. Hogy a régi – azaz A Gyűrűk Urában is szereplő – és új karakterek, akiket a mostani sorozat forgatókönyvírói találtak ki, vajon teljesítik-e tolkieni küldetésüket, még korai lenne megválaszolni – várjuk ki az első évad végét. A történetszál bonyolultsága, a sztori mozgalmassága mellett pompázatos azonban a produkció látványvilága is: legyen az egy szélvihar a tenger közepén, egy tündék által lakott város, vagy épp az emberek kunyhói, minden egyes képkocka gazdagon, és gyönyörűen kidolgozott világot tár elénk – híven Tolkien leírásokhoz fűződő szenvedélyének.