Írd be magad az irodalomba

MUCHA ATTILA

Július 30. és augusztus 5-e között tartotta a Szépírók Társasága a pályakezdő íróknak szervezett ir(T)ás táborát. Régi ismerősök és újak is. Közben eltelt a július.

Poénkodni akart, amikor kiskakasnak hívott, mégsem mondott akkora badarságot. Önök szerint hol van a magyar irodalom szemétdombjának csúcsa? Mekkora részt foglal el ebből a határon túli, esetünkben, a szlovákiai magyar irodalom? Ne tessenek kiakadni! Én sem tudom, de az elmúlt néhány hétben akadt pár új tapasztalatom.

A júliust jóformán utazgatással töltöttem. Kezdve a krasznahorkai nyári táborral, aztán FISZ-tábor Visegrádon, a Fiatal írók tábora Ipolyságon és ir(T)ás, újra Visegrád, immáron otthonos a Mogyoró-hegy.

Az első pár napot ki kellett hagynom, mert van nekem polgári foglalkozásom is, papával is kellett lenni, be kellett főzni a csemegeuborkát és a szilvát is, szóval csak csütörtök estére érkeztem meg. Zsíros kenyér mellett mézespálinka és szilvásgombóc volt a terítéken.

Esterházy Péter mesélt a családjáról, megvitattuk, hogy szerinte nem kell répa a kocsonyába, mert édes lesz tőle.

Éjfélkor átadtuk magunkat a másnapnak.

Délelőtt csoportos műhelymunkák Csapody Kinga, Szabó Tibor Benjámin és Babiczky Tibor vezetésével. Például nagyon hasznos adatokat, tényeket tudtam meg a könyvkiadást, könyvpiacot illetően. Délután Babiczky Tibor tartott nagyon is jó hangulatú előadást a krimi történetéről, a felderítő nyomozás fejlődéséről. Este Kemény István ült a tábortűznél. Mesélt gyerekkoráról, a zúgó repülőkről, miközben felettünk is elhaladt egy. Nem hagyják békén az embert! Ady is szóba jött, a bluesmuzsikát is szereti, verseit füzetből olvasta fel. Igazi kézirat! Ritkaság.

Szombaton ismét reggel fél nyolckor ébredés, nyolckor reggeli, délelőtt készülődés az esti gálára. A déhás családi affér sztoriját vasalgattam, este azt olvasom fel.

Vasárnap már kora délelőtt haza kell majd indulnunk, néhányan már most elhagyták a tábort, ezért Kinga szombat délután tartotta meg a gyerekkönyvekről összeállított előadását. Beszélgettünk a külföldi gyermekkönyv trendekről, borítók alapján véleményeztük a könyveket, melyeket megvennénk, illetve nem vennénk meg.

Eközben megérkezett Gaborják Ádám (JAK-elnök) és Hevesi Judit is. Ezt követően Kukorelly Endrével beszélgettünk. Meghallgattuk az ő pályájának történetét. Mesélt politikai karrierjéről is, nekem úgy jött le, mintha nem lenne méznyalás a politikusosdi, és nyomatékosította, hogy minden, amivé válni óhajtunk, csakis rajtunk múlik, nekünk kell tennünk érte. Azt is megtudtam, hogy ő is többször átgyúrja a készülő szövegeit, mígnem késznek nyilvánítja. Sőt! Ugyanúgy nem ritkaság nála sem, hogy bizonyos idő elteltével, képes újra és újra átírni egy-egy szöveget. Felvetődött a kérdés tehát, mikor kész egy szöveg? Én sokszor még az olvasott könyvbe is belejavítanék, mások is így voltak vele. Itt már a vacsoránál jártunk. Vacsora után a gála következett. Csoportok alapján felolvastuk a szövegeket, a nap vendégei most zsűriként ültek a tűz mellett. A felolvasás után kiértékelés, ajándékosztás a Magvetőnek és a JAK-nak köszönhetően. Ezen a héten is lett négy új könyvem. Kaptunk pár általános, néhány személyes tanácsot is, majd az este átbillent a könnyed sztorizgatás irányába, zsíros kenyér és rosé.

Magamon is megfigyeltem már, a környezetem is úgy látja, apránként ugyan, de lenyesegetem a hibáimat, s talán érdemben tudok majd alkotni a magyar irodalomban. Már csak azt kell magtapasztalnom, hogy mekkora is ez a birodalom, melyik a legtisztább arca, s hogy nekünk, a következő nemzedéknek, ha egyáltalán van ott helyünk, akkor mi az valójában.