Igényeljük a szöveget

<p>Tanított irodalmat, írt recenziókat és novelláskötetet, vezetett beszélgetéseket írókkal, foglalkozott fiatal tehetségekkel, majd a Manó Könyvek kiadóhoz került, melynek jelenleg ő a főszerkesztője. Csapody Kingával beszélgettünk.</p>

Miben különbözik a Manó Könyvek a többi magyarországi gyermekkönyvkiadótól?Tavaly voltunk tízévesek, úgyhogy már viszonylag nagy manók vagyunk. Ez abból is látszik, hogy nemcsak az évente kiadott könyvek száma nőtt, hanem sikerült felépíteni nullától kamaszkorig a kiadói palettát. Régebben főként foglalkoztatókra, leporellókra, színezőkre szakosodtunk, most viszont nagy figyelmet fordítunk az első olvasóknak szóló kiadványokra, amelyek segítik a gyerekeket abban, hogy egy idő után egyedül is olvassanak. Személyes szívügyem egyébként a kamaszoknak szóló színvonalas irodalom, amellyel az „elveszett olvasókat” igyekszünk visszacsábítani. Mert látjuk, hogy ha jó könyvet kapnak a kezükbe, akkor igenis szívesen olvasnak. Nehéz jó szerzőket találni?Nem egyszerű. De ha már megtaláltuk, szeretnénk segíteni is őket. Ha a szerző jól érzi magát a kiadónál, elégedett a munkánkkal, akkor a további könyveit is nálunk jelenteti meg, és közösen építhetünk egy írói és egy kiadói profilt. Ha elvisszük a szerzőinket egy-egy iskolába, azt látom, hogy a személyes jelenlét hatására a gyerekek érdeklődni kezdenek, és vagy ott azonnal megveszik a könyvet, vagy később vetetik meg a szüleikkel. Aztán megírják a Facebook-oldalunkra, hogy tetszett. Szóval lehet őket lelkesíteni, a kamaszkor amúgy is egy rajongó korszak. Meg tud élni a piacon a kiadó?Alapvetően nincs okunk panaszra, évről évre jobbak az eredményeink. Egyébként mindenki érzi, hogy a könyvpiac kezd magához térni, lassan visszatér a válság előtti szintre. Van néhány sikeres sorozatunk, például a Németországból átvett Bori-sorozat, amelyet az anyakiadó szerint Európában nálunk szeretnek a legjobban. A Titkos királyság is nagyon sikeres, mert a klasszikus meseszüzsét követi, ráadásul olcsó és gyűjthető: az egymás mellé rakott könyvek gerince lassan kiadja a három főszereplő kislány arcát. Varró Dániel is nálunk van, az Akinek a kedve dacos most kapott Szép Magyar Könyv-oklevelet. Meg lehet fogalmazni, miben különbözik a magyar gyerek ízlése a francia vagy a brit gyerekétől?Amikor külföldi kiadók képeskönyveket akarnak eladni nekünk, mindig belefutunk abba a problémába, hogy a szép, nagyméretű kiadványokban oldalanként három-négy szót találunk. Na, ezt Magyarországon nem lehet eladni. A magyar olvasó igényli a képhez a szöveget. Azt hiszem, nem merünk fejből mesélni vagy beszélgetni a képekről, inkább betűről betűre felolvassuk a gyereknek a szöveget. A magyar ízlés leginkább a némethez hasonlít. Szeretjük a letisztult képi világot, a realisztikus, de mégis bájos figurákat. Ez egyébként lassan változik, kezdünk nyitottabbak lenni a művészi illusztrációkra. Aztán itt a Klassz! sorozat, amelyben elkezdtük újramesélni a klasszikusokat, megőrizve az eredeti mű hangulatát. Ez Nyugat-Európában bevett gyakorlat, nálunk viszont kitört a botrány, amikor az első ilyen könyvek megjelentek. Azt találtuk ki, hogy minden fejezethez betettünk eredeti szemelvényeket is. Amikor a gyerek elkezd olvasni, nem egy számára nehezen érthető szöveggel találkozik. Lehetősége van összehasonlítani az újat az eredetivel, és ha megtetszik neki, elolvassa az eredetit is – legalábbis sok ilyen visszajelzést kaptunk. Nem megszentségteleníteni akarjuk a remekműveket, csak segíteni szeretnénk a gyerekeknek a kötelező olvasmányok megértésében. Büszke vagyok rá, hogy ezeket a könyveket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, vagyis az oktatásért felelős központi hivatal is jóváhagyta, úgyhogy az iskolák is megrendelhetik őket. Ön hogyan kapott rá a gyerekirodalom ízére? Nemrég jelent meg a második, kicsiknek szóló kötete.A kiadónál egy ideig én figyeltem a nemzetközi trendeket, vonulatokat. És mivel hárman vagyunk testvérek, a tesótéma mindig is izgatott. Kerestem egy könyvet, amely a testvérré válás örömeiről szól, a nagytestvér fontosságát hangsúlyozza, de nem igazán találtam olyat, aminek a nyelvezete, az elrendezése és az illusztrációja is tetszett volna. Ezért inkább írtam egyet. Úgyis épp tartanom kellett négy hónap szünetet a kiadói munkában, mert akkor született a kisfiam. A Tesó lettem egy családi beszélgetőkönyv, Pásztohy Panka rajzaival jelent meg, és szép sikert aratott. Úgyhogy a második rész, a Jó gyerek lettem már adta magát. Ráadásul a fiamnál is most kezdődik a dackorszak...
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?