Kultúra

Fényes szelek és tűzpiros helikopter

A Fényes szelek ügyelőjeként került Jancsó Miklós közelébe Szekfű András, majd három alkalommal többórás interjút készített a rendezővel. Monográfiát már 1974-ben publikált róla. Jancsó és köre címmel megjelent kötetében most a rendező családtagjait, barátait és egykori munkatársait szólaltatta meg.
author
Szabó G. László

2022. május 11. 16:00

eee

Visszaemlékezések, eleven történetek, érzések lebilincselően színes füzére a könyv, amely a Magyar Művészeti Akadémia gondozásában jelent meg az Így filmeztünk sorozatban. Jancsó Miklós életéről, művészetéről, bonyolult egyéniségéről, filmjeiről és környezetéről szól csaknem ötszáz oldalon.

„Az életmű, az alkotó ember megidézésén túl egyfajta családregény is kiolvasható belőle – írja a könyv Előszavában Gelencsér Gábor. – Intimitások akár, ám ezek az életesemények – s ez Jancsó szellemiségéből és személyéből következik – elválaszthatatlanok a műtől.”

Szekfű András neves filmtörténész, a Nemzeti Filmintézet – Film-archívum munkatársa, habitált címzetes egyetemi tanár. Salzburgban, Bécsben és Marosvásárhelyen is tanított. Angol, német, orosz és lengyel nyelven is megjelentek publikációi. Nemrég napvilágot látott Jancsó és köre című kötetének legrégebbi interjúja 1968-ban készült, a legutóbbiak 2020-ban. Idevágó beszélgetéseinek zöme nyomtatásban itt és most jelent meg először. Bevezetőjében felidézi: forgatókönyvvel a kezében szaladgált Jancsó Miklós körül a Fényes szelek forgatásán, de a filmben is feltűnik. Kispapként rendezte bele Jancsó. Rangját a csapatban Kende János operatőr fogalmazta meg. Szekfű András valaki volt a filmesek között azon a nyáron. A „valaki hozzon egy kávét”. Ma már hangzatos megnevezéssel illetnék: best boy. Ő az, aki a rendező óhajait lesi. A stábba úgy került be, hogy a hatvanas évek első felében, az Egyetemi Színpadon zajló beszélgetés után Jancsó Miklós közelébe sodródott, majd újságíró-gyakornokként interjút készített vele. Diplomamunkájában már külön fejezet szólt a rendező filmjeiről. Az egyetem elvégzése után munkatárs-ként kapott helyet a Fényes szelek forgatócsoportjában.

„Barátja voltam-e Jancsó Miklósnak? – teszi fel a kérdést az interjúkötet elején. – Nem szeretném, ha rólam is szólna a gúnyos közmondás: A zseni sírján dudva és barátok teremnek. Könyvem címe Jancsó és köre – de magam nem tartoztam Jancsó körébe. Barátságos kapcsolatunk ötven éven át tartott, de közben voltak hosszú évek, amikor nem is találkoztunk. Igazi hosszú beszélgetéseink pedig azok voltak, amelyeket ebben a könyvben most közreadok. Igen, barátja voltam, boldogan vállalom, de tudom, hogy a nyitott lelkű és barátságos Jancsó Miklósnak sok olyan barátja volt, mint én.”

Szegénylegények, Fényes szelek… Jancsó Miklós első nagy, „forradalmi” alkotásai. A cannes-i siker, Olaszország… ám ahogy Mészáros Márta meséli a könyvben: „Olaszországban akkor rengeteg jó rendező volt. Fellini, Visconti, Pasolini, nem is lehet felsorolni, annyi volt, és egyik jobb film, mint a másik, a francnak kellett nekik egy magyar! Udvariasságból, barátságból, de nem volt ez. Párizsban imádták Miklóst, ha akar, elmegy Párizsba, ott biztos csinál filmeket. Az angolok és a franciák jobban szerették.”

Három asszonnyal volt szoros emberi és szakmai kapcsolata. Csákány Zsuzsával, aki több mint tíz filmjét vágta, 1981-ben kötött házasságot. Előtte Mészáros Mártával élt. Ő nyilatkozza Csákány Zsuzsáról, hogy: „Amit az utolsó években csinált Miklósért, hogy még éljen, hőstett volt. Én sem tudtam volna azt megcsinálni, amit ő, hogy meghosszabbítsa az életét, és ez nagyszerű, de hát nagyon magányos volt Miklós. Az is volt a baj, hogy sokan meghaltak körülötte… De boldog volt, hogy a gyerekek és az unokák jártak hozzá… imádta, könnyes szemmel nézte őket.”

Csákány Zsuzsa a Fényes szelek idején ismerkedett meg Jancsóval, aztán elvesztették egymást tíz évre. Megnézte az akkor Olaszországban tartózkodó rendező Szerelmem, Elektra című filmjét, amiről azt mondja: „Elképesztő látvány volt, de a piros helikopter a végén rettentően bosszantott, mert valaki nekem Olaszországból ne mondja azt, hogy majd eljön a Kánaán! Ezt aztán később el is mondtam neki, amikor jól el is küldött a francba. Fogalmam nincs a világról, mondta.” Szó esik az interjúban Jancsó naplójáról is, amelyet most Csákány Zsuzsa rendez. „Rettentő sok az intim információ benne, amit én most, akár elítélnek engem, akár nem, megszüntetek. Egyszerűen kihúzom, kisatírozom, hogy ha majd egyszer valaki a kezébe kapja, az se tudja elolvasni. Én elolvastam, tudom, hogy mi van ott. Nem tartozik senkire. A többit közreadom majd, ha elkészül. De ez körülbelül a 105. születésnapjára fog elkészülni.”

A harmadik asszony: Giovanna Gagliardo olasz forgatókönyvíró, dokumentumfilmes. Öt filmet jegyez Jancsó Miklóssal. „Nekünk mindig úgy mesélt Giovannáról, mint munkatársáról – mondja Grunwalsky Ferenc, akinek még a kisujja is összeforrott Jancsó Miklóssal. – Hogy köztük mi történt, nem tudom. Hogy Giovanna ki volt, nem tudom. Azt tudom, hogy nagyon utálta a magyarokat. És sznob volt. Mikivel nem voltak sznobok, de az a nő az volt. Tényleg nem találtam Miklós barátai között senkit, aki összebarátkozott volna, vagy jóban lett volna Giovannával. Nem volt buta nő, csak valami iszonyú bizonyítási kényszer volt benne.”

Jancsó egész életében baloldali érzelmű ember volt. Ahogy Szekfű András írja a könyvben: „De ez a baloldaliság az ő számára a szegények melletti kiállást jelentette. Ez végighúzódik az egész életén, az egész művészetén. Ehhez haláláig hűséges maradt.”

Ikonikus alkotások sora, a magyar filmnyelv megújítása és a hosszúsnittes technika tette világhírűvé Jancsó Miklóst. Személyiségének varázsa alól kevesen tudták kivonni magukat. Születésének 100. évfordulójára készült a könyv. Minden benne van, amit tudni kell róla.

A szerző a Vasárnap munkatársa

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
turizmus

A szlovákiai családok többsége idén is itthon nyaral

Eduard Heger

Heger: Június végéig meg kell egyeznünk az orosz kőolaj különadójáról

tankolás

VIDEÓ: Megindult az „üzemanyagroham” Komáromnál

Andrew Fletcher

Meghalt Andrew Fletcher, a Depeche Mode alapító tagja

Új Szó

Miről ír a pénteki Új Szó?

f

KVÍZ: Trabanton szállni... Felismered még ezeket a legendás szocis autókat?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.