Egy év a patinás gimnázium élén

„Az utóbbi években kissé változtak a szülők és a diákok elvárásai, ezért egyre nagyobb teret kap a nyelvoktatás.” Vas Gyula felvételeAz igazgatói tisztséget pályázat útján nyerte el. Milyen elképzelésekkel, javaslatokkal állt az iskolatanács tagjai elé, amelyek alapján aztán önt javasolták erre a tisztségre?

Kifejtettem: az iskola eddigi hagyományaira és eredményeire építve továbbra is azt tartanám az elsődleges szempontnak, hogy a lehető legmagasabb szintű tudásra tegyenek szert diákjaink, hiszen ők képezik majd a leendő szlovákiai magyar értelmiségi réteget. A második alappillérnek az egészséges magyarságtudatra való nevelést jelöltem meg, amivel azt szeretném elérni, hogy diákjaink mindig büszkék legyenek származásukra, gyökereikre. Végezetül fontosnak tartom, hogy képesek legyenek a faji, a vallási vagy egyéb másság elfogadására és tiszteletben tartására, tehát erre is meg kell tanítani őket.

Vegyük sorjában az Ön által említett prioritásokat.

Felsorolni is hosszú lenne, hogy diákjaink hányféle diákolimpián, nyelvi és sportvetélkedőn vettek részt. Ezért tényleg csak a legsikeresebbeket említeném: két tanulónk, Koltai Péter és Rakyta Péter a nyáron részt vesz Indonéziában a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, miután első- és másodikként bekerültek az öttagú szlovákiai keretbe. Az alapiskolás korosztály számára meghirdetett Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen Bacskor Katalin a szlovákiai döntő 1. helyezettje lett, a Kárpát-medencei döntőben pedig a legeredményesebb határon túli versenyzőként a 6. helyen végzett. A pannonhalmi apátság által meghirdetett Cultura Nostra oktatástörténeti vetélkedőn, amelybe csaknem 300 csapat jelentkezett az egész Kárpát-medencéből, a Filkó Veronika, Finta Márk és Štefánik Katalin alkotta csapatunk a győri döntőben a második helyet szerezte meg. És még sokáig folytathatnám a sort. A szeptemberben meghirdetett Tolerancia éve keretében előadást tartott iskolánkban többek között Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Petőcz Kálmán, Szlovákia genfi ENSZ-nagykövete, Boros Miklós, Magyarország szlovákiai nagykövete és Klobusitzky György, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa. Nagy nemzeti ünnepeinkről, október 6-áról, 23-áról és március 15-éről magyarországi vendégdiákokkal együtt emlékeztünk meg, felvettük a kapcsolatot a budapesti Szent István Gimnáziummal és a pannonhalmi bencés gimnáziummal.

Köztudott, hogy a komáromi gimnázium a második világháborút megelőzően évtizedeken keresztül bencés gimnáziumként működött. Gondolom, a pannonhalmiakkal is ezért fűzték szorosabbra a kapcsolataikat.

Amellett, hogy természetesen a jövőben is világi gimnáziumként kívánunk működni, nagyon büszkék vagyunk az iskola bencés múltjára. A kapcsolatfelvételt a pannonhalmiak is nagyon kedvezően fogadták, ennek egyik bizonyítéka az apát úr látogatása volt, valamint az, hogy csaknem 70 évkönyvet adományoztak iskolánknak. Ennek köszönhetően az 1880-as évek végétől valamennyi évkönyvünk megvan, amit az iskola hagyományainak, szellemiségének ápolása szempontjából nagyon fontosnak tartok. Engem többször ér az a vád, hogy sok társadalmi funkciót vállalok, különböző polgári szervezeteknek vagyok a tagja. Az évkönyveket lapozva látom, hogy gimnáziumunk egykori igazgatói, tanárai mindig is fontos szerepet játszottak a város kulturális, társadalmi és sportéletében.

Az Önök gimnáziuma egyebek között arról híres, hogy komoly hagyományai vannak a matematika- és fizikaoktatásnak. Továbbra is a reál tantárgyak dominálnak?

Az utóbbi években kissé változtak a szülők és a diákok elvárásai, ezért egyre nagyobb teret kap a nyelvoktatás. Természetesen továbbra is magas szintű matematika- és fizikaképzés folyik iskolánkban, de ezen a téren főleg a tehetséggondozásra helyezzük a hangsúlyt. Ma már térségünkben is kezdik felismerni, hogy nem a lexikális tudás a mérvadó, hanem az, hogy az iskolából kikerülő diák megfelelő alapműveltséggel felvértezve készen álljon az új információk befogadására, okosan válogasson közöttük, rugalmasan reagáljon a változásokra. És természetesen ismerjen egy-két idegen nyelvet. Tanulóink angol és német nyelvterületre járnak tanulmányutakra, idén például Dél-Tirolban voltak, ahol nemcsak a nyelvet gyakorolhatták, hanem megtapasztalhatták azt is, hogy miként működik az ottani autonómia. A következő tanévben három angol lektor érkezik hozzánk, és délutánonként napi másfél órában fogják oktatni a gyerekeket. A négy hónapos intenzív tanfolyam ára mindössze 1000 korona lesz, amivel tulajdonképpen esélyegyenlőséget biztosítunk az anyagilag hátrányosabb családból származó diákok számára is a nyelvtanulásra.

Július elsejétől a megyei önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Mit jelent ez a változás az iskola számára?

Úgy gondolom, jól együtt tudunk majd működni a többségében MKP-s képviselők alkotta megyei önkormányzattal. Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mivel intézményünket bővíteni szeretnénk, és ehhez bizony anyagi segítségre van szükség. Más gimnáziumokkal ellentétben, ahol általában egyre kevesebb osztályt tudnak indítani, nekünk tavaly 20, idén 21 osztályunk volt, jövőre pedig 22 osztályt szeretnénk nyitni. Sajnos helyiséggondokkal küzdünk, egyelőre ideiglenes átalakításokat végzünk, hogy el tudjuk helyezni az osztályokat, de a végleges megoldást a tetőtér beépítése jelentené.