Az élet fesztiválok nélkül

ll

A zeneipar legfőbb bevételi forrását jelentő nyári fesztiválszezon idén elmarad. 
A szakmában dolgozók próbálják emészteni a helyzetet, amelyre a történelem során nem volt még precedens. A következmények pedig vélhetően azokra is hatással lesznek, akik nem is járnak ilyen rendezvényekre.

A zenészek az élő fellépésekből szerzik  éves jövedelmük legalább felét, a koncertek csaknem fele pedig a nyári szezonra tehető. A Pohoda Fesztivál főszervezőjének becslése szerint nálunk 25 ezer ember él valamilyen zenei tevékenységből. Michal Kačšák nem számolta közéjük azokat, akik csak alkalmanként lépnek fel, azaz van polgári foglalkozásuk. 

A legfontosabb hazai könnyűzenei fesztiválok közül pillanatnyilag egyedül az augusztus 28–30. között tervezett pozsonyi Uprising tartja magát, a többiek sorra fújták le rendezvényeiket. A hivatalos kommunikációban legtöbb esetben a „jövő nyárra halasztjuk” meghatározást használják az „elmarad” helyett, elsősorban jogi okokból. (Nem mindegy, milyen indok szerepel a fellépő művészekkel, illetve az üzleti partnerekkel kötött szerződésekben). Az Uprising esetében a nyár végi dátum látszólag reménykeltő, ám mivel egy-egy külföldi produkció átlagosan 20–30 zenészt és személyzetet utaztat, kétséges, hogy egyáltalán eljutnának-e Szlovákiába a tengerentúlról, Angliából, vagy akár a szomszédos országokból. 

Mivel hozzánk viszonylag kevés külföldi „fesztiválturista” érkezik a nyári hónapokban, az idegenforgalom nem ebbe roppan bele. Magyarországon viszont mára sikerült a turizmus és a gazdaság markáns szegmensévé tenni a fesztiválszektort. Ezért ott a károk is komolyabbak lesznek. 
A Hétfa Kutatóintézet frissen megjelent elemzése szerint minden egyes fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a szektorok közötti gyűrűző hatások miatt. Így az idei fesztiválok elmaradása miatt kieső jövedelem akár a magyar nemzeti össztermék 1%-át is elérheti. A rendezvényekhez kapcsolódó szállásadó és vendéglátós vállalkozók is hoppon maradtak, komoly bevételkieséssel lehet számolni a turisztikai szegmensben. Ráadásul az egész zenei szakmát és a hozzá kapcsolódó több ezer dolgozót (a színpadok építőitől a technikusokon át a programszervezőkig) létbizonytalanságba sodorta a járvány. Ezért ezek az emberek az elkövetkező hónapokban kevesebbet fognak költeni olyan nélkülözhető cikkekre, mint például a bútor vagy a szórakoztató elektronika, és ezáltal más iparágak bevétele is csökken – az autóipar már most kongatja a vészharangot. 
Ne feledjük, hogy a konkrét régiókhoz köthető fesztiválok fontos közösségi és gazdasági funkciót látnak el, így ezek elmaradása egy-egy térségben sokkal nagyobb veszteséggel járhat, mint amit az adott fesztiválok országos súlya jelent. 

Mivel nem lehet tudni, meddig tart a járvány, tervezni is nehéz. Az viszont bizonyos, hogy a kulturális szférában a színházak mellett a koncertek kapnak utolsóként zöldet, és ősztől sem áll vissza minden a megszokott kerékvágásba. Nemcsak a feltorlódó, halasztott események miatt nem, hanem azért sem, mert az emberek óvatosabbak lesznek, ezért nem biztos, hogy akad közönsége a rendezvényeknek. 
A franciák jövő nyárig tiltották be a fesztiválokat, koncerteket, az amerikaiak 40 százaléka pedig nem megy addig tömegrendezvényekre, amíg nincs védőoltás a koronavírus ellen. Ez egy friss közvélemény-kutatás eredménye. Nálunk nem készült ilyen felmérés, ezért nem tudni, mekkora csökkenés várható a közönség számában, de szinte lehetetlen, hogy ősztől minden visszaálljon a megszokott kerékvágásba. A hazai szakemberek többsége inkább arra számít, hogy kisebb nézőszámon kell majd több eseménynek osztoznia. Nemcsak a fesztiválpiacon, hanem általában a zenében a legnagyobbak vészelik át legkönnyebben a helyzetet, mert vannak tartalékaik, jól felépített brandjük. 

A kisebb, főleg lelkesedésből, és csak másodsorban üzleti érdekből működtetett rendezvények is túlélhetik a válságot, de csak akkor, ha valami különlegeset kínálnak arculatban és programszinten egyaránt. A legtöbb szakértő szerint a nemzetközi turnéüzletág sem tud újraindulni 2021 első fele előtt, mert sok az iparági szereplőkön kívül álló gátló tényező.

Az elmúlt hétvégén bejárta a világsajtót néhány Dániában készült fotó, amelyeken a hajdani autósmozik mintájára szervezett koncert látható. Egy helyi dalszerző-előadó, bizonyos Mads Langer merész ötlete nagy sikert aratott: percek alatt elfogytak a jegyek a koncertjére, melyen a közönség autókban ülve, kis hangszórókon keresztül kapta a hangot, a látványt pedig óriáskivetítők segítették. Az érdeklődés azt mutatja, hogy az emberek ki vannak éhezve az élő zenére, még ilyen furcsa formában is. Ez mindenképp biztató tapasztalat. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!