A könyv mint műalkotás

A zenészek hangolnak: elszabadulnak a különféle hangszerekből feltörő hangok és zörejek. Hogyan lehet ezt vizuálisan megragadni? Hogyan lehet egy könyv lapjain szemléltetni a gyerkőcök számára, hogy mennyire izgalmas a szimfonikus hangverseny kezdetét megelőző, hangolásra szánt két perc?

A Csirimojó Kiadó standja előtt állunk Peťovská Flórával, aki egyébként – mielőtt megalapította volna budapesti székhelyű kiadóját – Komáromban nőtt fel és élt. Anna Czerwińska-Rydel kötetét, a Minden stimmelt lapozzuk éppen. Furcsamód, a lapokon tényleg megelevenedik a hegedű dallamossága és a nagybőgő brummogása: az illusztrátor olyan képi világot teremtett, mely valóban képes az egyes hangok sajátosságait érzékeltetni.

„A könyveink felnőttként olvasva is izgalmasak” – mondja Flóra. A Csirimojó-kötetek túllépnek azon az általános gyerekkönyv-koncepción, ahol a klasszikus szerkezetű mesék mellett kiegészítésképpen, alárendelt szerepben tűnnek fel az illusztrációk. Épp ellenkezőleg, ezekben a kötetekben a képek párbeszédben állnak a szöveggel, van, hogy önálló sztoriszálat visznek a történetbe, olykor ráadásul fontosabbak, mint maga a szöveg.

„A kiindulópont az illusztráció” – magyarázza Flóra, mikor arról kérdezem, hogy milyen elv mentén választják ki a fordításra szánt köteteket. „Nagyon-nagyon figyelünk arra, hogy megőrizzük az eredeti minőséget” – mondja. Szerinte a lengyel, a cseh és a szlovák gyerekkönyvek vizuálitásukat illetően erősebbek, mint a magyarországi kiadványok. Bár remek magyar illusztrátorok vannak, az az elv, hogy a könyvnek önálló alkotásként is működnie kell, egyelőre nem igazán terjedt el. „Pont azzal sikerült kitűnnünk a magyar könyv-piacon, hogy a könyveink mennyire különlegesek, szépek” – teszi hozzá.

Köteteik tartalmukat illetően sem mindennapiak. Egy-egy könyv megjelentetése mellett akkor döntenek, ha a szövegben is találnak valamiféle pluszmondanivalót. A sztorik rejtett üzenetet közvetítenek: fontos gondolat az egymás elfogadása, a természet felfedezése és szeretete, csakúgy, mint a fenntarthatóság. A kiadó egy fiatal kezdeményezés egyébként: Flóra és csapata 2017-ben alapították meg nonprofit egyesületüket, egy évre rá adták ki az első két kötetüket. Gyermekkönyvekkel kezdték, majd a kamaszok felé nyitottak, most már a szépirodalom terén is próbálkoznak – ahogy maguk vallják, olvasóikkal együtt ők is szeretnének növekedni.

A stand kínálatát nézegetve az ember tudatosítja, hogy egy babáknak szánt lapozó is lehet művészi igényű alkotás, és a leporellókat forgatva pedig biztosra vehejük, hogy ha azt egy kisgyerkőc kezébe adjuk, akkor az hosszú időre leköti az illető gyerkőcöt, hiszen a könyvecske hihetetlenül gazdag képi világot tár elé. A tizenéves korosztály számára akad olyan, amely a vasfüggöny fogalmát magyarázza el (Petr Sís: A fal), és olyan is, melynek főszereplőjét követve bejárjuk az erdőt, megtudhatjuk, hogyan lehet vízivásra használható vizet nyerni a patakból és milyen növényeket ehetünk meg – azaz, a mai trendeket követő szóhasználattal élve, gyerekek számára írt bush-craftos könyvvel van dolgunk (David Dolenský: Erdőjáró Rúfusz).

Flóráék emellett különleges kötészeti megoldásokkal dolgoznak. Magas minőségű papírfajtákat használnak, a fedőlapokat nem fóliázzák le – így sokkal természetesebb hatást érnek el, különlegessé válik a kötetek tapintása is. „Ezek olyan nüanszok, amin lehetne spórolni, a végeredményhez azonban sokat hozzátesz. Ezeket a könyveket simogatni lehet” – mondja Flóra.

A Könyvhéten kívül a Csirimojóval Pozsonyban is találkozhatunk az évente megrendezett BraK fesztiválon (Bratislavský knižný festival), Csehországban pedig a Knihex és Tabook rendszeres résztvevői. „Nem ezek a legnagyobb könyvfesztiválok, de ezekre járnak azok a kiadók, akik a legmagasabb minőségű könyveket adják ki” – magyarázza Flóra. „Azt is figyelem, hogy mi jelenik meg más nyelvekből ezekben az országokban” – mondja. Flóra egyébként csehből és szlovákból ültet át szövegeket magyarra, és legalább öt további fordítóval működik együtt. A cseh és a szlovák szerzők mellett lengyel köteteket is kiadtak már, illetve az ukrán könyvpiaccal is ismerkedni kezdtek, sőt hamarosan napvilágot is lát ukrán szerző tollából származó kötet.

S bár az illusztrációt általában gyerekkönyvekkel társítjuk, Flóra erre rácáfol. „Hiszünk benne, hogy a képek nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is fontosak” – szögezi le, és mutatja is a példákat. Ilyen a Nobel-díjas lengyel írónő, Olga Tukarczuk tollából származó könyv, mely egy túlhajszolt férfi történetét meséli el (Az elveszett lélek). És vannak itt felnőtteknek szóló, szöveg nélküli könyvek is – ilyen például egy feketehumorral fűszerezett, meddőségről szóló képes sztori (Monika Baudišová: Gyermektelen) és egy szingli nő hétköznapjait bemutató, öniróniával teli könyvecske (Iveta Merglová: Ema elvan). A kiadó szépirodalommal is foglalkozik. „A szépirodalmi sorozatunk kivételt képeznek: ezeknél csak a szöveget vesszük át, majd magunk adunk saját formátumot a könyvnek” – derül ki. A felnőtteknek szóló regények illusztrátorait tehát ők maguk keresik meg, természetesen azzal az elképzeléssel, hogy a képi világ a lehető legjobban illeszkedjen az adott szöveghez.

A Csirimojó kötetei nálunk is kaphatóak – Komáromban két könyvesbolt kínálatában is megtaláljuk őket, Dunaszerdahelyen is megvásárolhatóak, és a kiadó természetesen postázza is a könyveit.