A kisebbségi sors drámája

Pólos Árpád, Manases István és Várady Béla a Földönfutókban A huszadik században azonban az ilyen esetek is megszaporodnak. A második világháború befejezését követően például Csehszlovákia magyarságát is teljes jogfosztottságra ítélték.

Az üldöztetés történeti és politikai hátterének tudományos feltárására, a konkrét események forrásanyagokra épülő rekonstruálására csupán a rendszerváltást követően teremtődtek meg a feltételek, számos olyan irodalmi mű született azonban korábban is, amelynek témája a szlovákiai magyarság háború utáni méltatlan meghurcoltatása. A számkivetettség időszakának egyik legjellemzőbb irodalmi reflexiója Dobos László Földönfutók című regénye, amely 1967-ben jelent meg. A szerző, mint az események személyes tanúja, a rendszerváltások, az örökösen más hatalomhoz való alkalmazkodás éveiről vall könyvében. A mű alapvonása a jelen és az emlékek révén felidézett múlt ütköztetése, az egyéni és közösségi (kisebbségi) sors párhuzamba állítása. Az idősíkok változtatásával létrehozott regényben különböző jellemek, magatartásformák sorjáznak, becsületes és becstelen emberek, szembeszegülők és megalkuvók, kivárók és cselekvők, talpnyalók és ellenállók, akik a történelmi helyzetekben, sorsfordító, rendszert és hatalmat váltó időkben mutatják meg igazi énjüket. A Földönfutók egyszerre történelmi krónika, történelmi riport és a szlovákiai magyarság identitásproblémáit feszegető kisebbségi regény.

A kassai Thália Színház törekvései közé tartozik, hogy kortárs írók műveit is színre viszi. Különösen igaz ez a szűkebb térség íróira. Mivel a dráma mindig is mostohagyermeknek számított a szlovákiai magyar irodalomban, időnként sor kerül prózai művek színpadi adaptációjára is. A Dobos-regény feldolgozása a rendező, Beke Sándor személyes választása. „Egy művet akkor érdemes színpadra vinni, ha a benne feldolgozott múlt a térség sajátja – indokolta választását. – Ez a regény ráadásul meghatározó élményem is volt, ezért úgy éreztem, lelki adósság marad számomra mindaddig, amíg színpadra nem viszem, és így meg nem osztom a nézőkkel.”

Az epikus alkotás dramatizálása csaknem egy évet vett igénybe, mivel szükséges volt a figurák színpadi terét kiszélesíteni, bizonyos esetekben megalkotni az elő- és a lehetséges utóéletüket. Ezek az információk szintén beépültek a drámába, ezért a színpadi változat sok mindenben különbözik regénytől. A könyvben szereplő lírai részeket keretjáték formájában mentették át a színpadi változatba, ezek a jelenetek úgy is értelmezhetők, mint a valóságtól, a megmásíthatatlan tényektől való menekülés. A szereplők is nagy átalakuláson mentek át, némelyiküket több eredeti regényfigurából gyúrták össze, és szükséges volt megszemélyesíteni magát az írót is, akire a színpadi adaptációban narratív funkciót ruháztak. Az írói munkálatokat Dobos László és Beke Sándor együtt végezte, illetőleg az író epikában megírt kiegészítéseit a rendező alakította dialógussá, színpadi szituációvá.

A színpad önmagában azonban nem volna elég ennek a komplikált regénynek a méltó megjelenítéséhez, ezért az előadásba egy harmincperces filmbejátszást is beépítettek. A történelmi helyzet megértésében ezen kívül is sok háttér-információ segít majd, így a mű értelmezése – remélhetőleg – nem okoz gondot azoknak a generációknak sem, melyeknek nincs közvetlen élményük a világháborút követő nehéz évekről.

Dobos László a dramaturgiai munkálatokon kívül a próbafolyamatot is figyelemmel kísérte. Érdekes élmény volt viszontlátnia a saját gondolatait, a regényben megfogalmazott valóságot, mely a színpadon sűrítve jelenik meg, és egyszerre zuhan a nézőre. Az eredeti műben nem maradt egyetlen értékes gondolat sem, melyet ne találnánk meg valamilyen formában a drámában is, mely többletértékei folytán sokkal inkább új műnek tekinthető, mint adaptációnak.

A darabban a társulat mostani tagjain kívül az összes nyugdíjas színész is szerepel. A színház büszke rá, hogy régi tagjainak is méltó szerepet tudott juttatni ebben a lírai játékban, melynek bemutatója március 4-én, pénteken 19 órai kezdettel lesz a Thália Színházban.