A héten erről olvashat a Vasárnapban

Téma: Megmenthetjük-e a földi életet?

A Föld nem fog meghalni, bármily hévvel pusztítjuk. Bizonyára túléli a garázdálkodásunkat. A kérdés csak az, mi túlélhetjük-e a következő évszázadokat.

Bolygónkon az ipari forradalom kezdete óta eltelt 150 évben globálisan 0,76 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ez nem hangzik túl soknak, de a következményei megdöbbentőek: a szélsőséges időjárási jelenségek, a klímaváltozás máris megváltoztatta az ökoszisztémát s emberek millióinak az életkörülményeit. És ez még csak a kezdet.

Az e heti Vasárnapban elolvashatja azt is, mit tehet az emberiség; milyen következményekkel kell számolnunk; mi volt az ENSZ klímacsúcsán; mely országok írták alá a megegyezést; hogyan vélekednek az államvezetők; és hogyan a klímaszkeptikusok…


Vendégségben: A mosolynővéreknél

Igazi szerzetesrendbe? Az apácák közé? Oda én is elmennék! – vágyakoztak munkatársaim. Igen, a szerzetes nővérek zárt világa felkelti kíváncsiságunkat, mert él bennünk róluk egy kép; de az is meglehet, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal. Milyen is hát egy női szerzetesközösség élete? Miért vállalják a megszentelt életet, mikor világiként is tanúságot tehetnének hitükről? Erről szereztem tapasztalatot, amikor Kinga nővér, volt osztálytársam vendégeként egy hetet töltöttem az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek iglói rendházában, és éltem a napirendjük szerinti életet.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"217586","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"377"}}]]
Milyen az első benyomás? Hogyan telik egy napjuk? Milyen munkát végeznek? Hogyan ünnepelnek? Milyen egy apáca jelleme? Van-e utánpótlás? Milyen körülmények között élnek? Miért lesz valaki apáca?

Ezekre a kérdésekre is mind választ kapnak, ha az aktuális Vasárnapban elolvassák Bokor Klára riportját.


Sztárunk: Kim Ki-duk

Retteg a repüléstől. Nem beszél idegen nyelveket. Első filmjét, a Krokodilt 1996-ban készítette, azóta folyamatosan dolgozik. Pedig nem tanult filmezést. Autodidakta. Gyári munkásként kezdett, majd matróz lett, később öt évet töltött a hadseregben. Párizsban utcai festőként tartotta el magát, s az ott töltött két év alatt annyit mozizott, hogy közben magára is talált. Nem egész húsz év alatt huszonegy film! Kim Ki-duk korunk egyik legtermékenyebb mozgóképes rendezője. Alkotásait hazáján, Dél-Koreán kívül mind az öt földrészen vetítik. Utazik is rengeteget. Anyanyelvén kívül máshogy mégsem tud megszólalni sehol. Tehetsége előtt így is meghajol a világ. Brutalitás és érzékenység, feloldhatatlan melankólia és végletes erotika, kemény társadalombírálat és mély bűntudat – minden történetének ezek a súlypontjai.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"217587","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"382","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
Miért vállal sok munkát? Hogyan spórol a filmjein? Mit csinál két film között? Miért vonult el egy viskóba? Milyen hatással volt rá Fukusima? Milyen volt külföldön forgatni? Hogyan vélekedik róla Bandor Éva?

Minderre és még sok más kérdésre is választ kap, ha elolvassa Szabó G. László interjúját a Vasárnap aktuális számában!