A Gólem még mindig inspirál

A Gólemet agyagból (vagy földből) gyúrják, majd a héber nyelv betűinek és szavainak mágikus hatásával keltik életre. A prágai Löw rabbi híres legendájában a Gólem az emberek segítőjeként jelenik meg. Hogy miért éppen Prágát tartják a Gólem-történetek legfőbb helyszínének, annak több oka lehet. A késői középkorban ott jött létre a legnagyobb és a legtöbb tanult, képzett zsidót alkotó közösség Európában. II. Rudolf német-római császár és cseh király pedig találmányokkal, alkímiával, csillagászattal foglalkozott, és állítólag Löw rabbi tanácsát is többször kikérte. A mondák szerint Rudolf törpéket gyűjtött maga köré, és óriásokból állított ki egy csapatot hadseregében. Mindenképp különc uralkodó volt, és mentális zavarokkal küzdött.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"248931","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"306"}}]] A legenda úgy tartja, hogy Judah Löw rabbi a 16. század végén a  Moldva folyó partjáról szerzett agyagból és vérből gyúrta az emberi alakú Gólemet, és életet lehelt bele, hogy védelmezze a zsidó gettót. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"248932","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"A bejáratnál lámpákból álló életnagyságú, világító Gólem, Krištof Kintera installáció fogadja a látogatókat","typeof":"foaf:Image","width":"319"}}]] [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"248933","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"Joachim Seinfeld óriásfotója","typeof":"foaf:Image","width":"331"}}]] Több Gólem-történetben azonban irányíthatatlanná válik és veszélyt jelent az őt megalkotók számára. A Gólem-mítosz ma jelentheti a kutatás és a politika modern fejlődésének metaforáját is, amely irányíthatatlanná vált és veszélyessé válhat – hangsúlyozták a január 29-ig látható Gólem című kiállítás szervezői. Megmutatják, „miként jelenik meg a Gólem a középkori kéziratokban, a sokrétű elbeszélésekben és az elmúlt 200 év műalkotásaiban, legyen szó festészetről, szobrászatról, tárgyi művészetről, videóról, installációról, fényképről vagy illusztrációról.” A Gólem évszázadok óta számtalan művészt és írót inspirált, és ezen az egyedülálló tárlaton több mint 250 tárgy, köztük festmények, kosztümök és installációk láthatók. A kiállítás kiemelt figyelmet fordít a kortárs, többek közt amerikai, izraeli, cseh és német művészek munkáira. A bejáratnál lámpákból álló életnagyságú, világító Gólem fogadja a látogatókat. Az installáció Krištof Kintera prágai művész munkája. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"248934","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"Löw rabbi – filmjelenet 1920-ból, a Német Filmintézet archívumából","typeof":"foaf:Image","width":"375"}}]] A Gólem alakja megjelenik számítógépes játékok és Paul Wegener 1920-as legendás, A Gólem című némafilmjének főszereplőjeként is. Kiállítják az izraeli óriás számítógép, az 1963-as Gólem Alef kapcsolási modelljét.  A tárlat egyik vitrinjében látható egy Make America Great Again feliratú baseball-sapka is, amelyet Donald Trump, „egy veszélyes és kontrollálhatatlan, képzelt megmentő” használ választási kampányában – mondta Martina Lü­dicke kurátor. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"248935","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 373px;","title":"Gólem jelmeze a tel-avivi Malenki Színházból (balra) és Gólem szobra a berlini Golem Schaubühne színházból","typeof":"foaf:Image"}}]] A prágai Gólem legendája A prágai Gólem legendája a 19. század elején német nyelvű irodalmi művekben jelent meg először. Ezekben a leírásokban a chelmi gólem története összekapcsolódott a híres prágai Löw rabbi körül kialakult legendákkal. Júda Löw ben Becalél rabbi (1520–1609) Kepler kortársaként élt Prágában. A történet szerint az 1500-as évek vége felé a prágai gettóban Löw rabbi a kabbala segítségével – szájába helyezett varázserejű papírral – életet lehelt az agyagból gyúrt műemberbe, akit Józsefnek (Josszele) nevezett el. A Gólemet működtető papírtekercsen Isten neve szerepelt. A Gólem elsődlegesen azért született, hogy a prágai zsidókat megvédje a korabeli pogromoktól. Hét közben a létrehozója számára végzett különböző munkákat, fát vágott, vizet hordott, és az utcát takarította, de szombaton természetesen neki sem volt szabad dolgoznia. Ezért a szombat bejövetele előtt a rabbi az isten nevével ellátott cédulát elvette tőle, s ilyenkor a gólem ismét élettelen agyagtömeggé változott. A Gólem – miután sikeresen megvédte a gettó lakóit – végül szembefordult a teremtőjével. Az egyik leírásban maga a rabbi idézte elő ezt a helyzetet azzal, hogy egyik péntek este elfelejtette kivenni az agyagember nyelve alól a papírtekercset. Josszele már megszokta szombati pihenőjét, s mivel ez elmaradt, dührohamot kapott, tört és zúzott a gettóban, majd a zsinagógát is megtámadta. A rabbinak végül komoly erőfeszítésébe telt, hogy a cédulát elvegye a dühöngő Gólemtől, aki a zsinagóga előtt összeroskadt és részeire esett. Más elbeszélés szerint egy szerelmi csalódás miatt vált a Gólem annyira agresszívvá, hogy el kellett pusztítani. Maradványait a legenda szerint máig is őrzik a prágai Régi-új zsinagóga padlásán, bár az 1883. évi felújítás során nem találták erre utaló nyomokat. (MTI, ug, szombat.org)