Wojciech Jaruzelski 90 éves

A rákbeteg egykori államfő, aki július 6-án tölti be 90. életévét, ritkaságszámba menő nyilvános megjelenései alkalmával törékeny vénember benyomását kelti. Személye azonban továbbra is megosztja a lengyel társadalmat: egyesek számára "gazember", aki csak gyenge egészségi állapotának köszönhetően kerülte el az elítéltetést, mások viszont hazafit látnak benne, aki rákényszerült arra, hogy egy nehéz történelmi időszakban súlyos és tragikus döntést hozzon - írta a dpa varsói tudósítója.     A hadiállapot bevezetése 1981. december 13-án egy csapásra világhírűvé tette. A sötét napszemüveges tábornok egyszerre a kommunista hatalmi apparátus jelképe lett, aki minden erővel fellépett a polgárjogi mozgalom és a Szolidaritás független szakszervezet ellen, csírájukban fojtva el a reformokba és az óvatos demokratizálásba vetett reményeket.     Ez idő tájt Jaruzelski már fényes párt- és katonai karriert tudhatott magáénak. Pedig nemesi családból származott, ami a legkevésbé sem predesztinálta volna arra, hogy kommunista pártfőtitkár váljon belőle. Ráadásul egy varsói bentlakásos iskolában szigorú katolikus nevelésben részesült.     A II. világháború azonban, amely az európai színtéren a náci Németország 1939. szeptember 1-jei Lengyelország elleni támadásával vette kezdetét, gyökeresen megváltoztatta életét. Tizenhat éves korában a Kelet-Lengyelországba bevonuló szovjetek családjával együtt Szibériába deportálták. Ott éveken át favágó volt. Apja nem élte túl a láger szenvedéseit.     Jaruzelski 1943-ban felvételét kérte abba a lengyel alakulatba, amelyet a Vörös Hadsereg állított fel a náci Németország elleni harcra. Részt vett Berlin ostromában. Bár a fiatal tiszt eredetileg távol állt a kommunizmustól, 1947-ben tagja lett a Lengyel Munkáspártnak. 1958-ban már Lengyelország legfiatalabb tábornoka, 1965-ben vezérkari főnök. 1968 áprilisában átvette a hadügyminiszteri tárcát. A munkástüntetések és sztrájkok csúcspontján, 1981-ben miniszterelnök és egyúttal pártfőtitkár lett egy személyben.      A rendszerváltás után nemcsak a hadiállapot bevezetése, hanem az 1970-es tengermelléki munkásfelkelés véres leverése miatt is eljárás indult ellene. Ítéletre nem került sor: többéves tárgyalás után mindkét pert felfüggesztették egészségi állapota miatt. A tábornok több könyvben is igyekezett védelmezni jó hírnevét, a hadiállapot bevezetését "a kisebbik rosszként" beállítva. "Legmélyebb meggyőződésem, hogy ezzel az országot egy sokkal nagyobb katasztrófától mentettem meg" - ismételgeti nyilatkozataiban.     Jaruzelski nem csak a hadiállapot bevezetésével csinált történelmet. Az 1989-es fordulat évében a kommunista párt keményvonalas vezetőivel szemben keresztülvitte a nevezetes kerekasztal-tárgyalásokat a polgárjogi ellenzék képviselőivel, és megállapodott velük a hatalommegosztásról. Ő lett az új, demokratikus Lengyelország első elnöke. Ellenfeleinek áskálódásai miatt azonban már egy évvel később lemondott hivataláról, és 1990-ben végleg visszavonult a politikából.