Van Rompuy: helyreállítja a bankszektor iránti bizalmat az uniós megállapodás

Hozzátette, hogy a megállapodás azt is jelenti: az ágazat szilárd lábakon áll majd.
Mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is közölte, a kompromisszum keretében egyelőre nem rögzítették, hogy milyen összeggel tőkésítik fel az arra rászoruló európai bankokat.
Arra viszont kitér a megállapodás, hogy ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni.
Az elfogadott megállapodás azt is tartalmazza, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek, és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell a más tagországokban működő leánybankjaikat is.
Megállapodtak abban is, hogy azokat a bankokat, amelyek feltőkésítésre szorulnak, el kell tiltani attól, hogy "a vezetőik prémiumot kapjanak, bónuszokat és magas osztalékokat vegyenek fel".
A kompromisszumos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell.
Van Rompuy leszögezte: a brüsszeli csúcstalálkozón minden vezető hangsúlyozta eltökéltségét, hogy hozzájáruljon a válság leküzdéséhez, és a szolidaritás szellemében segítsen választ találni az EU és az euróövezet előtt álló kihívásokra.
Megerősítette ezt az eltökéltséget a kormányfők közös írásos nyilatkozata is.
A bankok közép- és hosszú távú forráshoz jutása lényegi elem ahhoz, hogy elkerüljék a hitelválságot, és biztosítsák a hitel áramlását a reálgazdasághoz is - húzta alá Van Rompuy.

Kiszivárgott nyilatkozatterv
A találkozó záró nyilatkozattervének egy késő este készült és kiszivárgott újabb változata szerint erre olyan megoldás készül, amely az EFSF jelenlegi tényleges hitelezési kapacitását megnégyszerezi. Brüsszeli számítások szerint ezt azt jelentené, hogy a mechanizmus segítségével összesen 1000 milliárd eurót lehetne az adósságproblémával küzdő országok átmeneti támogatására fordítani. Korábbi elképzelések alapján a megoldás két, eredetileg egymástól független újítást vegyít, mégpedig egyrészt azt, hogy az újonnan kibocsátott kötvények értékére az alap garanciát vállalna, másrészt azt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az eurózónán kívüli államok számára is lehetővé tennék, hogy befektessenek az alapba.

Sarkozy és Merkel személyesen tárgyal a bankok vezetőivel
Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tárgyal a bankok érdekképviseleti szervének, a Nemzetközi Pénzügyi Intézetnek (IIF) a szakembereivel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a görög adósságleírás mértékének és módjának kérdésében - mondta egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás az AFP francia hírügynökségnek.
A forrás arról tájékoztatott: szerda estétől kezdődően az Európai Unió vezetői is készen állnak egyeztetni a bankokkal.
Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy patthelyzet alakult ki az átfogó euróövezeti mentőcsomagról szóló tárgyalásokon a bankok képviselői és az euróövezeti szakemberek között, mivel az elfogadott 50 százalékos leíráson túl a bankok garanciát követelnek az áldozatvállalásért cserébe.
Szerda délelőtt kiszivárgott információk szerint a görög állampapírok névértékének 15 százalékát készpénzben kapnák meg a bankok, míg 35 százalékot új, 30 év lejáratú, 6 százalékos fix kamatozású görög államkötvényben.
A hírügynökség értesülései szerint a bankok nem látják biztosítottnak, hogy az új papírokat kifizeti Görögország, így azt várják, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak terhére az euróövezeti államok vállaljanak garanciát ezekre az értékpapírokra.

(Frissítve: 21:53)