Válaszút előtt a katalánok

Katalónia 7,5 millió lakosa közül 5,4 millióan jogosultak választásra, akik azonban most nem kaptak választási értesítőt arról, hogy hol kell megjelenniük holnap, mivel a posta nem kézbesíti a népszavazási dokumentumokat. A hatóságok az elmúlt napokban folyamatos házkutatásokat tartottak, és több mint tízmillió szavazólapot foglaltak le, valamint több millió borítékot, szavazóurnát, választási szórólapokat, információs anyagokat. Carles Puigdemont katalán elnök Twitter-oldalán tett közzé egy mobiltelefonos applikációt, ahol a választók kikereshetik, melyik szavazókörhöz tartoznak. Reggel 9 és 20 óra között 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben lehet voksolni a függetlenségi népszavazáson – mondta tegnap Jordi Turull katalán kormányszóvivő, hozzátéve: a katalán lakosság 80%-a a voksolás mellett van függetlenül attól, hogy támogatja-e a függetlenséget vagy sem.

Puigdemont elnök közölte, a népszavazásnak nincs érvényességi küszöbe, elképzeléseik szerint ha a függetlenségre adott igen szavazatok többségben lesznek a nemmel szemben, akkor 48 órán belül rendkívüli parlamenti ülésen kinyilvánítják az elszakadást Spanyolországtól. Madrid drámai esetben a szenátus jóváhagyásával aktiválhatja az alkotmány 155. cikkelyét, ami lehetővé teszi, hogy megfosszák Katalóniát az autonóm státusától. „Nem lesz népszavazás” – jelentette ki Ínigo Méndez de Vigo spanyol kormányszóvivő. A politikus figyelmeztetett arra, hogy az elszakadáspártiaknak a bíróság előtt kell majd választ adni „folyamatos hűtlenségükre”.

Az, hogy ki közvetíthet a bonyolult helyzetben Barcelona és Madrid között, jelen pillanatban kérdéses. Az biztos, hogy a mediátor nem az Európai Unió lesz: tisztségviselőik ezt ugyanis kizárták pénteken. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke kijelentette, hogy ez a vita Spanyolország problémája, amelyben nem sokat tudnak tenni. Ez a spanyol törvények betartásáról szól, amit a spanyoloknak kell megoldaniuk. Hasonlóan nyilatkozott Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is, aki szerint az embereknek tiszteletben kell tartaniuk országuk alkotmányát és a törvényes rendet.

Soeren Keil politológus szerint a spanyol alkotmányjog alapján Katalóniának nincs joga az elszakadáshoz, azonban a katalán elit számára a népszavazás az utolsó választás. „Ők tárgyalni szerettek volna, de a központi kormány ezt elutasította” – mondta az Új Szónak. Hozzátette: minél keményebben lép fel a népszavazással szemben Madrid, annál több katalán szavazhat a függetlenség mellett. (MTI, čt24.cz, czk, fm)

Katalónia: régóta érett a népszavazás

Barcelona utcáin lengenek a kék alapon fehér csillagos, csíkos zászlók, melyek a katalán függetlenséget hivatottak szimbolizálni. Madriddal dacolva tart népszavazást vasárnap Katalónia arról, elszakadjon-e, vagy maradjon Spanyolország része. A függetlenségpártiak nagyon elszántak, de sokan vannak, akik nem akarnak változást.

„A dolgok folyamatosan változnak, az egész világ változik. Mi egyszerűen azt a tényt igyekszünk letenni az asztalra, hogy teljesen normális, ha az egyik ilyen változás nálunk történik meg” – mondja Raül Romeva katalán külügyminiszter, aki nemrégiben a Hospodárske noviny napilapnak adott terjedelmesebb interjút. Katalónia függetlenedési törekvései egyáltalán nem új keletűek, sőt: a régió az egyetlen olyan autonóm régiója Spanyolországnak, ahol komoly támogatottsága van a függetlenségnek. Nem véletlenül.

Évtizedekig jegelve

A múlt század 70-es éveiben a spanyol demokratikus átmenet után viszonylag bő jogokat biztosított az új alkotmány a 17 spanyolországi közösségnek, köztük Katalóniának – ez pedig jó időre, több mint két évtizedre jegelte a katalán önállóság gondolatát. A nagyobb autonómiáért azonban folyt a harc, már csak azért is, mert más közösségek, például Baszkföld és Navarra pénzügyi autonómiával is bírtak.

A dolgok 2006-ban mozdultak előre: a helyi politikusok megreformálták a katalán alapokmányt, növelve a nyelvi, pénzügyi, politikai önállóságot, és ami a legfontosabb, hogy a katalán népet külön nemzetnek megnevezve benne. Ám akkor ellenzékben, ma kormányon lévő konzervatív Néppárt (PP) az alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, amelyet Spanyolország feldarabolásának „előszobájaként” jellemzett. A bírói testület négy évig húzta a döntést, de 2010-ben a nagyobb önrendelkezést biztosító cikkelyek többségét visszavonta, köztük azt a passzust, amely szerint Katalónia külön nemzet. A döntést a katalánok hatalmas megaláztatásként élték meg.

Barcelona vs. Madrid

A katalán politikum nem engedett a nagyobb autonómiával kapcsolatos követeléseiből. Madrid azonban nemet mondott. Mariano Rajoy spanyol kormányfő nem volt hajlandó tárgyalni a költségvetési önállóságról a katalánokkal. Így esett, hogy 2012-ben a katalán nemzeti ünnepen egy 1,5 milliós barcelonai tömegtüntetésen már „Katalónia az új európai állam” volt a szlogen.

A spanyol kormány kiiktatta a katalán szavazórendszert

Azt azonban, hogy az elszakadást minden katalán támogatja, tévedés lenne kijelenteni. Bár 2014-ben, egy alternatív referendumon – Madrid heves tiltakozása ellenére – 1,8 millió katalán, azaz az urnákhoz járuló szavazók négyötöde az elszakadás mellett voksolt, a részvételi arány csak 35 százalékos volt. Az azóta készült felmérések szerint pedig nincs nagy különbség az elszakadást és a maradást pártolók száma közt. Raül Romeva szerint az arány 55–45 százalék az elszakadáspártiak javára,. A katalán kormány utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor a megkérdezettek többsége, 49 százaléka nem támogatta az elszakadást Spanyolországtól szemben az azt szorgalmazó 41 százalékkal, míg a többiek nem nyilatkoztak a kérdésben. Romeva szerint azonban a katalánok 75–80 százaléka úgy gondolja, a helyzetet mindenképpen egy demokratikus szavazással kell megoldani, legyen bármilyen az eredmény.

Zavar és káosz

Madrid az akkori népszavazást és a mostanit is alkotmányellenesnek tartja. A különbség ugyanakkor az, hogy a katalán kormány most nem alternatív referendumot, hanem igazi, érvényes eredménnyel járó népszavazást írt ki. A 3 évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és nem volt hatósági beavatkozás sem a spanyol állam részéről, most azonban van – a spanyol kormány kijelentette, minden törvényes eszközt kihasznál, hogy megakadályozza a népszavazást, melynek megrendezését az alkotmánybíróság felfüggesztette. A hatóságok lefoglaltak szavazólapokat, szavazóurnákat, a posta nem kézbesíti a népszavazási dokumentumokat, a szavazóhelyiségeket előre lezárják majd. Jordi Turull, a katalán kormány szóvivője ennek ellenére azt ígérte: vasárnap reggel kilenc és este 20 óra között 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben lehet majd voksolni. Számtalan kérdés ugyanakkor megválaszolatlan, nem lehet tudni például, miként biztosítaná a katalán kormány, hogy egy választó csak egyszer szavazzon, és általában hogyan garantálnák a szavazás és az eredmények összesítésének szabályszerűségét. (fm, MTI)

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"289566","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Pörgő gazdaság a katalán

Katalónia a spanyol gazdaság motorja, a régiók közül a legnagyobb exportőr, élen jár az ipar, a kutatás és a turizmus terén, de súlyos adósságállománnyal küzd. Katalóniában állították elő tavaly Spanyolország hazai össztermékének (GDP) 19%-át, és ezzel a teljesítménnyel első helyen áll a 18,9%-os madridi régió előtt. Katalóniában az egy főre jutó GDP 28 600 euró volt, míg az országos átlag 24 ezer euró. A munkanélküliségi ráta 13,2%, jóval alacsonyabb a 17,2%-os országos szintnél. A legtöbb külföldi turista Spanyolországban Katalóniát – a fővárost Barcelonát és a tengerpart, Costa Brava üdülőhelyeit – keresi fel. Tavaly több mint 18 millió külföldi turista látogatott el Katalóniába, ez a spanyol úti célt választók egynegyede volt. Emellett Barcelona az európai divat egyik gócpontja is, elég csak a Mango és a Desigual márkákra gondolnunk.

Katalóniában különös hangsúlyt helyeznek a kutatásra, főleg a biotudományok – genetika, neurológia, sejtbiológia – terén. Kiváló kórházak és kutatóintézetek – ideértve egy részecskegyorsítóval felszerelt atomfizikai központot – működnek a Katalóniában, amely az egy főre jutó gyógyszeripari vállalatok számát tekintve Európa éllovasa. Kiváló a felsőoktatás: az öt legjobb spanyol egyetemből három katalán. A gyenge pontok egyike az eladósodottság. Idén bő 75 milliárd euróra rúg már Katalónia adóssága.

A Katalónia függetlenségét pártolók és ellenzők tábora között hatalmas a vita.

A munkanélküliség szerintük a kilépés esetén megduplázódna. Egyes közgazdászok viszont úgy gondolják, az új állam az EU tagja maradna, és stabil lenne a növekedés. A katalán kormányzat azzal érvel, nem szenvednének tovább a költségvetési hiánytól, hiszen a régió jelenleg többet fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit visszakap. Josep Bou, a Katalán Vállalkozók Szövetségének elnöke úgy látja, a katalán gazdaság összeomolna, ha Barcelona egyoldalúan kikiáltaná a függetlenséget. Ez a lépés olyan fokú jogi bizonytalanságot teremtene, amely veszélybe sodorná a gazdasági növekedést. A bizalmatlanság hatásai már érezhetők, szerinte a tanácsadó cégek emiatt nem biztatnak befektetésekre Katalóniában. (MTI, HVG, ú)