Uniós vezetők is megemlékeztek a srebrenicai vérengzésről

Catherine Ashton közleményében rámutat, hogy sosem múlik el azok fájdalma és szenvedése, akik gyerekeiket, szüleiket, rokonaikat veszítették el 18 évvel ezelőtt, azt a fájdalmat szavak nem írhatják le, amelyet azok az apák és anyák kénytelenek átélni, akik a gyermekeiket temetik el.     "A szavak nem hozhatnak megnyugvást az áldozatok családjainak, de kifejezhetjük számukra tiszteletünket azzal, hogy elutasítjuk azokat, akik tagadják a népirtást, és támogatjuk az igazságszolgáltatást" - hangsúlyozza közleményében Ashton, aki szerint ez utóbbi segíti elő az igazság feltárását és a megbékélést.    Az évtizedeken át tartó megbékélési folyamat, amely az Európai Unió létrejöttéhez vezetett, példaként szolgálhat a nyugat-balkáni megbékélésre - vélekedik a külügyi főképviselő.    Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a népszerű mikroblogon, a Twitteren tett közzé rövid üzenetet a vérengzésről.    "18 éve (történt) a srebrenicai népirtás: állandó sebhely Európa történetében. Csak az emlékezés, az igazságszolgáltatás és a megbékélés gyógyíthatja be" - írta a szociáldemokrata politikus az interneten.    Stefan Füle, az unió bővítési biztosa szintén a túlélők "örökké tartó" fájdalmát hangsúlyozta csütörtökön közzétett üzenetében.    "Ezt a fájdalmat az eltelt 18 év sem tudja csillapítani" - vélekedett a cseh politikus, aki szerint az áldozatoknak a lehető leghamarabb igazságot kell szolgáltatni, a Bosznia-Hercegovinában élőknek pedig jobb életet kell biztosítani, hogy hasonló atrocitások soha többé ne történhessenek. Füle üzenete végén leszögezte, hogy Bosznia-Hercegovina európai jövőjéért folytatott munkája még korántsem ért véget.    Az Európai Uniótól teljesen független, 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezet, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, a lett Nils Muiznieks az igazságszolgáltatás felgyorsítását, a felelősök mielőbbi megbüntetését sürgette Srebrenicában.    "Az itt elkövetett bűnök olyan atrocitást jelentenek, hogy nem engedhetjük meg, hogy bárki is, aki felelős értük, elmenekülhessen az igazságszolgáltatás elől" - hangsúlyozta a biztos. Nem várhatunk tovább, igazságot kell tenni - szögezte le Muiznieks.    Az ET emberi jogi biztosa leszögezte: az áldozatokat mielőbb azonosítani kell, úgyszintén az eltűntként nyilvántartott személyek sorsát. Ez "abszolút szükséges", hogy enyhülhessen az érintett családok elhúzódó szenvedése. Emellett a biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a térség országainak befogadó és toleráns társadalmak építésén kellene munkálkodniuk, több pénzt kellene fordítaniuk oktatásra annak érdekében, hogy a béke tartósan fennmaradjon, és Európában ne keletkezhessenek újabb vallási, etnikai feszültségek.