Tvrdíket megfenyegették

Amerikai katonák TaszáronReuters-felvételTvrdík tegnap a prágai parlamentben közölte: a cseh titkosszolgálat „legalább egy hitelt érdemlő forrásból megtudta, hogy az Irakkal kapcsolatban lévő alvilági személyek érdeklődnek irántam és családom iránt. Ha Csehország bekapcsolódik az esetleges konfliktusba, akkor elsősorban én és a családom leszünk veszélyben”. A miniszter részleteket nem volt hajlandó elárulni. Később újságíróknak úgy pontosított, hogy a fenyegetés már nem aktuális, mert két vagy három hónappal ezelőtt hangzott el családjának címére. Azóta a miniszter és családja védelmét megerősítették. Egyébként a kormány után tegnap a parlament felsőháza, a szenátus is igent mondott azokra a kérelmekre, amelyekkel az amerikai kormány fordult Prágához az Irak elleni katonai fellépés kapcsán.

Richard Myers, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke tegnap közölte az amerikai sajtóval: az USA szárazföldi erejének több száz kiképzője érkezett a múlt héten Magyarországra, hogy előkészítse az iraki ellenzékiek kiképzését a taszári légibázison. A kiképzést Taszáron Dave Barno vezérőrnagy irányítja, aki a magyar honvédelmi minisztériummal egyeztet az önkéntesek megérkezése előtt. Myers kijelentette: még nem tudható, hogy hány önkéntest képeznek ki. A kiképzést 30 napos turnusokra tervezik, azt a célt szolgálja, hogy az irakiak beilleszthetők legyenek amerikai egységekbe és szükség esetén nyelvtudásukkal, helyismeretükkel és más módon segítsék a katonákat. Myers kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy az önkéntesek harci kiképzést is kaphatnak.

Az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek (UNMOVIC) vezetője tegnap Brüsszelben nagyon feszültnek és veszélyesnek nevezte az Irak körül kialakult helyzetet. Hans Blix közölte, hogy ezt az üzenetet fogja közvetíteni az iraki vezetőknek is, amikor a hét végén Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója társaságában Bagdadba látogat. Az ENSZ-diplomata találkozott Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint az EU politikai és biztonságpolitikai bizottságának tagjaival, hogy tájékoztassa őket az ellenőrzésekkel kapcsolatos fejleményekről. A találkozók után újságíróknak nyilatkozva megismételte, hogy a kialakult válság rendezésének csak két útja van. Az egyik az ENSZ-en keresztül vezet, és azt feltételezi, hogy ellenőrizhető és hitelt érdemlő módon leszereljék Irak tömegpusztító fegyvereit. A másik út a fegyveres beavatkozás. A hét végére tervezett látogatás lesz Blix és el-Baradei utolsó útja Bagdadba, mielőtt az UNMOVIC január 27-én a Biztonsági Tanács elé terjeszti jelentését az ellenőrzések eddigi eredményeiről. Blix szerint Irak még nem tett eleget annak érdekében, hogy az első lehetőség hitelt érdemlő megoldás legyen.

Mohammed el-Baradei tegnap Moszkvában azt közölte, az IAEA azt kéri majd az ENSZ BT-től, hogy több hónappal hosszabbítsa meg az Irakban működő nemzetközi fegyverzetellenőrök mandátumát.

Öt napon belül már a második brit repülőgép-hordozó futott ki tegnap kikötőjéből, hivatalosan a Földközi-tenger keleti medencéjében, majd később délkelet-ázsiai vizeken tartandó hadgyakorlatokra, de hivatalos helyen sem cáfolják, hogy az Irak elleni esetleges bevetés is szerepel a küldetés lehetséges céljai között. A királyi haditengerészet legnagyobb hajója, az Ocean 300 tengerészgyalogossal, a légierő 400 katonájával és húsz – Sea King, Lynx és Gazelle típusú – helikopterrel a fedélzetén hagyta el a Plymouth melletti Devonport hadikikötőjét. Ezzel kiteljesedett a brit haditengerészet húsz éve nem látott méretű erőösszevonása; az Ocean az eddig kivezényelt, 16 hajóegységből álló expedíciós flottához csatlakozik. A köteléket a szombaton Portsmouthból indult Ark Royal repülőgép-hordozó, a Royal Navy zászlóshajója vezeti.

Szaddám mégis emigrálna?

Szaddám Huszein iraki elnök mégis hajlik az emigrációba vonulásra – jelentette tegnap a DPA, az Egyesült Arab Emírségekben szolgáló, névtelenül nyilatkozó diplomatákra hivatkozva. A két arab és egy nyugati diplomata kijelentette: tárgyalások folynak az iraki válság ilyetén megoldásáról. Úgy tudják: afrikai országok jönnek szóba az iraki diktátor letelepedésének helyeként, köztük Dzsibuti és Szudán. Az sem derül ki a diplomaták nyilatkozatából, hogy tudomásuk szerint ki tárgyal ilyesmiről a bagdadi vezetővel. Ilyen híresztelések többször is felröppentek az utóbbi hónapokban, de Bagdadban mindent tagadtak.