Tusk: a kiválási tárgyalások jelentik a "huszonhetek" egységének legkeményebb próbáját

"Valójában a brit kormányon áll, hogy miként fog ez végződni: jó megállapodással, megegyezés nélkül, esetleg kilépés nélkül" - szögezte le Tusk.

A volt lengyel kormányfő az egység kérdéséről szólva elmondta, már a migrációs válság kezdetekor is arra törekedett, hogy a közös európai válasz azon alapuljon, ami összeköti a tagállamokat, például a külső határok védelmén, ne olyasmin, amely szétválasztja őket.

Kiemelte: a kötelező uniós menekültügyi kvóták ügyében most is épp annyira valószínűtlen a konszenzus, mint hónapokkal korábban, mégis júniusig valódi esély van a teljes egyezségre a külső határok védelmét, a frontországoknak nyújtandó támogatásokat, az Afrika-stratégiát, illetve a dublini reform főbb elveit illetően.

Tusk emellett az európai kultúra megóvásának szükségességéről is beszélt. Mint mondta, az Európai Unió kulturális közösség is, s ez felsőbbrendűségi érzésre nem, büszkeségre azonban okot ad.

"A nyitottságunk és a toleranciánk nem jelentheti azt, hogy hátat fordítunk az örökségünk védelmének. Jogunk és kötelességünk törődni azzal, ami megkülönböztet bennünket más kultúráktól" - jelentette ki.

Végezetül Tusk elmondta, számos ötlet felmerült azzal kapcsolatban, hogy a Brexit után mi legyen a brit képviselői helyekkel az Európai Parlamentben, ám ő úgy véli, a legtermészetesebb azon egyszerű szabály lenne, hogy "kevesebb ország, kevesebb mandátum". Rámutatott: adott esetben ettől még lehetne páneurópai pártlistákat állítani a következő választásokon.

Az ülésen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt, kiemelve, hogy Brüsszel tisztességes megállapodásra szeretne jutni Londonnal.

"Nincsenek barátai a bizottságban azoknak, akik nem akarnak egyezséget" - fogalmazott Juncker, hozzátéve, nem abból indulnak ki, hogy a rendezetlen kiválásnak van a legnagyobb esélye.