Tovább gyűrűzik a németországi dioxinbotrány

Ilse Aigner német mezőgazdasági miniszter hétfőn azt közölte: folyamatosan azon dolgoznak, hogy kiderítsék, pontosan kit terhel a felelősség, és hogyan fertőződhetett dioxinnal a takarmány.
Állítólag már tavaly márciusban tudomásuk volt az ügyben gyanúsított schleswig-holsteini takarmánykeverő telep illetékeseinek arról, hogy az ott készülő állati zsiradék jelentős arányú dioxint tartalmaz, ám semmit nem tettek a probléma orvoslása érdekében. Az észak-németországi takarmányüzemből 11 német tartomány állattenyésztő telepeire került dioxinnal fertőzött táp, összesen mintegy 150 ezer tonna. Friss mérések a Harles & Jentsch tápkeverő üzemből kikerülő, zsiradékot is tartalmazó takarmányokban a megengedettnél 78-szor több dioxint mutattak ki. Ennek forrása a telepen más célokra is felhasznált ipari zsiradék volt. A schleswig-holsteini mezőgazdasági minisztérium pénteken feljelentést tett az üzem tulajdonosai ellen.
Az utóbbi napokban több mint 4.700 baromfi- és sertéshizlaló telepet, illetve tejgazdaságot kellett zár alá venni Németországban, túlnyomó részüket Alsó-Szászországban. Az állattenyésztőknek és tejtermelőknek a zárlat - az adott gazdaság méretétől függően - napi több száztól több ezer euróig terjedő veszteséget jelent. Sokan közülük rövid időn belül csődbe mehetnek - hangzott el a ZDF televízióban.
Gerd Sonnleitner, a német agrárszövetség elnöke az állattenyésztőknek és tejtermelőknek okozott kárt összesen napi 40-60 millió euróra becsüli. A tenyésztők kártérítést követelnek a takarmányágazat káralapjából - ám szakértők szerint erre nemigen van esélyük. Ilyen esetekben ugyanis legfeljebb a tápkeverő üzem felelősségbiztosítása alapján fizet - ha fizet egyáltalán - a biztosító.
A hatóságok szerint ugyanakkor a dioxinnal mérgezett takarmány kis egészségügyi kockázatot hordoz a fogyasztókra. Kis adagokban hosszabb idő kell az egészségkárosodást okozó dioxinszint felhalmozódásához a szervezetben, így a viszonylag rövid kitettség elenyésző hatású - állítják.   
A német fogyasztókat mindenesetre alaposan elbizonytalanította a legújabb élelmiszerbotrány. Friss adatok szerint a szupermarketekben máris jelentősen esett a tojás ára, jóllehet a kínálat (a számtalan bezárt baromfitelep következtében) érezhetően csökkent.
Hétfőre pontosabban tisztázódott, hogy a fertőzött takarmányból külföldön elsősorban dániai baromfitelepekre jutott, de ott főként tenyésztojókkal etettek a feltehetősen dioxinfertőzött takarmányból. Ezek kikeltésre, és nem fogyasztásra szánt tojásokat raknak.
Német és uniós állategészségügyi hatóságok szerint a bezáratott telepekről Nagy-Britanniába és Hollandiába kerülhettek tojások további feldolgozásra.
Ugyanakkor a német hatóságok cáfolták azt a korábbi hírt, hogy Szlovákia betiltotta a tojás, a baromfi és a sertés importját Németországból. Azt mondták, Szlovákia nem adott ki ilyen rendelkezést. Ugyanakkor megerősítették, hogy Dél-Korea - a világ negyedik sertéshús-importőre - átmeneti tilalmat rendelt el a német hús importjára. Dél-Korea, amely tavaly 6.266 tonna német sertéshúst importált, időközben azt jelezte, hogy nem találtak fertőzött élőállatot a német importból érkezett sertések vizsgálata során.
Az orosz hatóságok ugyancsak szigorították az ellenőrzést a német sertés- és baromfiimportra vonatkozóan.
A dioxin zsírban oldódó klórvegyület, amely felhalmozódik az élő szervezetekben. Kis adagokban is hat, veszélyessége abban áll, hogy ha egyszer bekerült a sejtekbe, nehéz kiüríteni. Többféle krónikus betegséget is okozhat, köztük szív- és keringési betegségeket, valamint májkárosodást, illetve daganatos megbetegedéseket. Az emberek dioxinfertőzése 95 százalékban élelem útján történik: olyan szarvasmarhatermékeken, mint a tej és a hús, vagy pedig tojáson, halakon és rákféléken keresztül.