Tíz hónapon át a föld alatt tartották a Szíriában elrabolt francia újságírókat

Didier Francois, az Europe 1 haditudósítója, Edouard Elias fotóriporter, Nicolas Hénin, a Le Point hetilap újságírója és Pierre Torres szabadúszó fotós vasárnap érkezett vissza Franciaországba, a Párizs melletti Villacoublay katonai repülőterén Francois Hollande köztársasági elnök fogadta őket.     Az 53 éves Didier Francois elmondta, hogy hosszú volt a rabság, de sosem kételkedtek abban, hogy kiszabadulnak. Időről időre arról értesültek elejtett félszavakból, hogy mindenkit mozgósítottak a kiszabadításuk érdekében. Az Europe 1 riportere számolt be arról is, hogy tíz hónapon át nem láttak napfényt, fogva tartásuk körülményei "kemények" voltak, s hogy szüntelenül egyik rejtekhelyről a másikra szállították őket, olykor sebtében, egyik pillanatról a másikra kellett továbbállniuk kaotikus körülmények között.    Nicolas Hénin szerint nem mindig bántak jól velük, de erről részleteket nem mondott el. A Le Point című hetilap munkatársa egyébként úgy emlékszik az egészre, mint "az egyik rejtekhelyről a másikra való végeláthatatlan vándorlásra".     Hénin három nappal az elrablása után megszökött, egy éjszakát a szabadban bolyongott, de aztán elrablói újra elfogták.     Didier Francois kijelentette, hogy a diplomaták és a titkosszolgálatok nagyszerű munkát végeztek, szakadatlanul fáradoztak a kiszabadításukon. Egy meg nem nevezett illetékes azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy a francia hírszerzés kezdettől követte a túszok nyomát, bármikor képes volt megmondani tartózkodási helyüket, és kiszabadításuk érdekében szorosan együttműködött a brit, a spanyol és az amerikai titkosszolgálattal és végül Törökországgal is.     Egy, a túszokat támogató bizottság néhány tagja és egy kormányzati tisztségviselő is megerősítette, hogy mind a négy újságírót a 2013-ban alakult Iraki és Levantei Iszlám Állam, a legradikálisabb szíriai iszlamista fegyveres csoport tartotta fogva.     Laurent Fabius külügyminiszter szerint a fogvatartók egy része franciául beszélt. Emlékeztetett arra, hogy Európából, benne Franciaországból, Belgiumból és Olaszországból is többen mentek Szíriába "szent háborút" vívni.     Francois Hollande megismételte, hogy Franciaország soha nem fizet váltságdíjat túszügyekben, mert ezzel újabb emberrablásra bátorítaná a szélsőségeseket, viszont mindent megtett a tárgyalásos megoldás érdekében. Az államfő azért tartotta szükségesnek megjegyezni ezt, mert egy képviselő felvetette, hogy talán egy baráti ország, például Katar vagy az Egyesült Arab Emírségek tett valamiféle gesztust pénzzel vagy fegyverszállítmánnyal a négy újságíró elengedése érdekében.    A négy franciát összekötözött kezekkel és bekötött szemmel török katonák találtak meg szombatra virradóra a szíriai-török határnál, Sanliurfa nevű tartományban, az Akcakale nevű török kisvároshoz közeli határsávban.     Több újságíró-szervezet szerint Szíria jelenleg az egyik legveszélyesebb országnak számít a média számára, összesen 13 nagy nemzetközi médium több mint harminc munkatársát tartják jelenleg fogva Szíriában.    Egy újságírói kérdésre válaszolva a francia államfő kijelentette vasárnap, hogy olyan jelzések birtokában vannak, amelyek szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya nemrégiben vegyi fegyvereket vetett be Szíria északnyugati, Libanonhoz közeli részén. Mint mondta, bizonyíték erre még nincs, az értesülések megerősítésre szorulnak, viszont azok különböző forrásokból származnak, s ezek szerint a támadások "halálosak, célzottak" voltak.