<p>A tervezetthez képest másfél órás csúszással csütörtökön megkezdődött a G20-as csoport szentpétervári csúcstalálkozója, amelynek megnyitóján Vlagyimir Putyin orosz államfő azt javasolta, hogy a szíriai kérdést napirenden kívül, a késő estére tervezett munkavacsorán vitassák meg.</p>
Szíria az egyik legfőbb téma a G20-csúcson
Moszkva/Damaszkusz/Washington |
Megfigyelők szerint Barack Obama amerikai meg akarja győzni a G20 csoportot arról, hogy meg kell büntetni a Bassár el-Aszad vezette damaszkuszi kormányzatot, amely Washington szerint felelős vegyi fegyver alkalmazásáért Szíriában. Eközben a szíriai konfliktus békés megoldását sürgette Ferenc pápa Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett levelében, amely egyben a G20-as csoport csütörtökön kezdődött csúcstalálkozója részvevőihez is szól. Politikai megoldást sürgetett a szíriai konfliktus rendezésére, és óva intett egy katonai csapástól csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Van Rompuy iszonyatosnak és emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a Damaszkusz mellett elkövetett, mintegy 1400 ember halálát okozó augusztus 21-ei vegyifegyver-támadást. Ugyanakkor azt mondta, hogy "a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása", annak "csak politikai megoldás vethet véget". Enrico Letta olasz kormányfő úgy vélte: a G20 csoport szentpétervári csúcstalálkozóján adódik az utolsó esély arra, hogy politikai megoldást találjanak a szíriai válságra. Laurent Fabius francia külügyminiszter pedig azzal a javaslattal állt elő, miszerint annak érdekében, hogy a tárgyalások sikeresek legyenek, előbb a nagyhatalmaknak kell leülniük és dűlőre jutniuk a szíriai válságról, anélkül hogy a szíriai rezsim és az ellenzék képviselői jelen lennének. A vegyi fegyverek, amelyek augusztus 21-ei bevetésével a szíriai kormányt vádolják, "ürügyként" szolgálnak Szíria megtámadásához - jelentette ki csütörtökön Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője. "Az Egyesült Államok elszámítja magát, és egészen bizonyosan súlyos árat fog fizetni (...), akárcsak Irakban és Afganisztánban" - vélekedett Hamenei ajatolláh. Eközben Törökország csapatokat csoportosított át a Szíriával határos területére, tekintettel az ott kialakult feszült helyzetre - közölte csütörtökön a török állami televízió. A beszámoló szerint többek között páncélozott járművekből és harckocsikból álló hadoszlop érkezett a török Yayladagi település térségébe, a határhoz. További egységeket telepítettek Kilis, Gaziantep és Hatay tartományokba. A török hadvezetés nem kommentálta a lépést, de szakértők úgy vélekedtek, hogy a törökök tartanak a szíriai események rosszabbra fordulásától, sőt egy esetleges szíriai agressziótól. Az Andrea Doria nevű romboló hétfőn elindult Libanon partjai felé - közölte az olasz védelmi tárca. A hadihajó a délolasz Taranto kikötőjéből kelt útra. Az ötezer tonnás, 153 méter hosszú Andrea Doria feladata a libanoni békefenntartó ENSZ-misszióban (UNIFIL) szolgáló több mint ezer olasz katona védelme lesz az esetleges szíriai katonai ellencsapás esetén. Az UNIFIL a világszervezet legrégebbi és ma is legnagyobb létszámú missziója, amelyben magyar katonák is szolgálnak. Az alakulatot 2012 óta olasz parancsnokság irányítja. A római védelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott információk szerint a csütörtök hajnali órákban elindul a libanoni partok felé a Maestrale nevű fregatt is. Miközben az amerikai törvényhozók arról vitáznak, hogy az Egyesült Államok indítson-e katonai akciót Szíriában, egyre sokasodnak a bizonyítékok a felkelők vallási radikalizmusára és brutalitására vonatkozóan, ami komoly dilemmát okoz Washingtonban az akció potenciális hatásait illetően - írta a The New York Times amerikai napilap csütörtökön. A lap beszámolója szerint a két és fél éve tartó polgárháború alatt Szíria jelentős részén kusza, rendezetlen és nehezen átlátható viszonyok alakultak ki: a kormány ellenőrzése alól kikerült országrészekben gerillák és bűnözők - útonállók, emberrablók, gyilkosok - garázdálkodnak, akik legalább olyan kegyetlenek, mint a kormányerők. A helyzetet bonyolítja, hogy felkelőcsoportok egy része radikális iszlamista nézeteket vall, egy-két szervezet pedig nyílt szövetségre lépett az al-Kaidával is. Emiatt felmerült annak veszélye, hogy az esetleges amerikai katonai akció, ha szándékolatlanul is, de pont az iszlamista szélsőségeseket és a bűnözőket erősítené. A téma szerdán a beavatkozással kapcsolatos kongresszusi meghallgatáson is felmerült. John Kerry külügyminiszter azzal érvelt, hogy Szíriában van egy valódi, mérsékelt ellenzék, a "rossz fiúk", azaz a radikális fegyveresek pedig csupán a 70-100 ezer felkelő 15-20 százalékát teszik ki. Michael McCaul texasi képviselő viszont a hozzá eljutott jelentésekből úgy tudja, a felkelők fele vallási radikális. A szíriai ellenzék nagyobb része egy laza, de egyesült irányítási rendszert alakított ki az általa ellenőrzött területeken, amelyet több arab ország, és kisebb mértékben a Nyugat is támogat. Számos területet viszont az iszlamisták - elsősorban az al-Kaidával is kapcsolatban álló an-Nuszra Front és az Iraki és Szíriai Iszlám Állam - felügyelete alá került. Ezen dzsihádista szervezetek jelen vannak Aleppó és Idlib tartományokban, valamint az északi Rakkában és az iraki határhoz közeli Deir ez-Zórban - írta a The New York Times.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.