Szélsőségesnek minősítettek Moszkvában három, Navalnijhoz fűződő szervezetet

A Navalnij Törzsei mozgalmat, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK) és jogutódját, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG) a moszkvai ügyészség azzal vádolta meg, hogy célja „a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, egyebek között a „színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával.

A szervezetek tagjai egy múlt héten hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem. A csoportok tevékenységének vagy finanszírozásának folytatása esetén a részvevők ellen büntetőeljárás indul majd.

A tárgyalás több mint 12 órán át, zárt ajtók mögött zajlott. A per titkosításának oka, hogy az ügyészség szerint az anyagok államtitkot tartalmaztak. Vlagyimir Voronyin ügyvéd kijelentette, hogy a szervezetek megfellebbezik az ítéletet.

Navalnij az ítélethirdetést követően az Instagramon közölte, hogy csapata alkalmazkodik majd a körülményekhez, és folytatja a küzdelmet a korrupció ellen, valamint az igazságos bíróságokért és a törvény előtti egyenlőségért.

„A céljainkból és az eszméinkből nem engedünk. Ez a mi országunk, másik nincsen” – írta.

A Vazsnije Isztorii című független oknyomozó portál szerint az orosz hatóságok az elmúlt 14 év alatt 120 ezer különböző szintű jelöltaspiráns – az összes indulni kívánó 7 százalékának - bejegyzését utasították el, különböző jogi és alaki kifogásokra hivatkozva. A Golosz jogvédő szervezet adataira támaszkodó felmérés arra a következtetésre jutott, hogy tízszer gyakoribb azoknak a politikusoknak a kizárása a választási folyamatból, akik nem tartoznak a négy parlament párthoz, vagyis a kormányzó Egységes Oroszországhoz, illetve a kommunistákhoz, a liberális demokratákhoz vagy az Igazságos Oroszországhoz.

A „rendszeren belüli” (parlamenti) pártok esetében a Központi Választási Bizottság az aspiránsok 2 százalékát utasította el, a „rendszeren kívüli” pártok esetében ez az arány 25, a független indulók közében pedig 13 százalék volt. A felmérés szerint évről évre kevesebb független és ellenzéki jelöltet jegyeznek be a választási bizottságok: a 2003-as parlamenti választásra még a függetlenként indulók 60 százalékát jegyezték be, de 2016-ban már csak 8-at.

A 2020-ban és 2021-ben elfogadott törvények tovább szűkítették a potenciális jelöltek körét. Így elvesztette passzív választójogát, akit bűnösnek találtak „tudatosan hamis közérdekű információk” nyilvános terjesztésében, a gyűlések szervezésére vonatkozó szabályok ismételt megsértésében, szélsőségességre való nyilvános felhívásban, hatósági személy elleni erőszakban vagy vállalkozók alkalmazásában a hatóságok képviselője ellen, valamint olyan köztörvényes ügyekben, mint a csalás, a sikkasztás és a kábítószerrel való visszaélés.

A Navalnijhoz köthető szervezetek szélsőségessé nyilvánításának napjára időzítve a The Insider orosz ellenzéki portál és a Bellingcat nemzetközi újságírócsapat egy cikkben azt állította, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei 2019-ben ugyanúgy sikertelen mérgezéses merényletet kíséreltek meg Dmitrij Bikov ellenzéki író ellen egy repülőgépen, ahogy tavaly augusztusban Navalnij esetében.