Sobotka Zeman Ukrajnával kapcsolatos kijelentését bírálta

Az izraeli látogatáson tartózkodó kormányfő a Právo című prágai lapnak Jeruzsálemben nyilatkozva leszögezte, hogy ez a kérdés ma nincs napirenden, s ezt Ukrajna és a NATO- tagállamok is tudják. A csütörtökön megjelenő interjú részleteit szerdán délután hozta nyilvánosságra honlapján az újság. 

"Mindezek ellenére arról, hogy Ukrajna a NATO vagy az EU tagja lesz-e vagy sem, az ukránoknak maguknak kell dönteniük. Ukrajnának joga van arra, hogy szabadon döntsön jövőjéről, mégpedig az állampolgárok és a megválasztott politikai képviselet álláspontja alapján" - hangsúlyozta Sobotka.

Zeman kedden a kazahsztáni Asztanában egy cseh újságíró kérdésére válaszolva azt mondta: "Ami Ukrajnát illeti, változatlanul azt az álláspontot képviselem, hogy (távlatilag is) semlegessé kellene válnia, úgymond finnlandizálódnia kellene". "Ebben nem tudok egyetérteni az elnök javaslatával, mert a finnlandizáció lényege más. A finnlandizáció lényege az, hogy elismerjük: Ukrajna az orosz érdekszférába tartozik, és elfogadjuk, hogy jövőjéről nem az ukrán állampolgárok, hanem más országok, elsősorban Oroszország fog dönteni" - fejtette ki a cseh miniszterelnök. 

Sobotka ismételten jelezte: rövid időn belül találkozni szeretne az államfővel, hogy megtárgyalják a cseh külpolitika irányvonalát. A prágai sajtó szerint míg a külügyminisztérium álláspontja az ukrajnai helyzetről összhangban van a Nyugat álláspontjával, Zeman nyilatkozatai inkább az orosz álláspontot tükrözik. Zemanéhoz hasonló nyilatkozatokat tett elődje Václav Klaus is. Klaus azt is állítja, hogy az ukrajnai helyzetért nem az oroszok, hanem a Nyugat viseli a legfőbb felelősséget.

A cseh államfő nyilatkozatát már kedden Lubomír Zaorálek külügyminiszter is nyíltan visszautasította. "Nem gondolom, hogy nekünk kellene tanácsot adnunk például Ukrajnának, milyen úton menjen. Az útról nekik (ukránoknak) kell önállóan dönteniük. Ez Ukrajna állampolgárainak ügye" - reagált Zeman kijelentésére Zaorálek.

A finnlandizáció fogalmával írják le röviden a Szovjetunió és Finnország második világháború utáni évtizedekben kialakított viszonyát, amikor Helsinki - függetlenségének biztosítása érdekében - jó kapcsolatokat épített ki korábbi háborús ellenfelével, és semleges külpolitikát folytatott, amelynek során figyelembe vette Moszkva érdekeit is.