Scholz: Oroszország nem nyerheti meg a háborút

Olaf Scholz az azonnali képviselői kérdések és kancellári válaszok órájában kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, így fegyverekkel is, szakítva az előző kormány gyakorlatával.

Hozzátette, hogy a fegyverszállítások, a pénzügyi és humanitárius támogatás, az ukrán menekültek befogadása, az Oroszország elleni szankciók és az orosz energiaimport csökkentése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy "Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút".

Arról is gondoskodni kell, hogy a háborút ne egy "békediktátum" zárja le - emelte ki a német kancellár, aki azt is elmondta, hogy bizalmas tárgyalást folytatnak az ukrán vezetéssel arról, hogy Németország miként garantálhatja más országokkal együtt Ukrajna biztonságát.

Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a NATO ne váljon hadviselő féllé - húzta alá Olaf Scholz.

A német parlament védelmi bizottsága engedélyezte, hogy a kormány drónokat fegyverezzen fel

A német parlament védelmi bizottsága szerdán zöld utat adott a német kormánynak, hogy felfegyverezze az új Heron TP drónokat, miután a képviselők többsége megszavazta a politikailag vitatott projektet - írta a dpa német hírügynökség.

A tervet a költségvetési bizottságnak is el kell fogadnia.

A védelmi minisztérium az izraeli gyártmányú Heron TP drónok teljes felfegyverzését tervezi. A projektet egyebek között azzal indokolták, hogy javítani kell a katonák akció közbeni védelmét.

A tervezett kiadások összege 152,61 millió euró - tájékoztatott a tárca.

A drónok felfegyverzéséhez Izraelből kell lőszert importálni, ehhez pedig az izraeli kormány engedélye szükséges - emlékeztetett a dpa.

A berlini kormány azt tervezi, hogy 140 rakétát rendel: hatvanat a kiképzésre, nyolcvanat pedig hadműveleti felhasználásra.

Németország az ukrajnai orosz inváziót követően döntött katonai kiadásai jelentős megnöveléséről. Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy 100 milliárd eurót költenek a hadsereg modernizálására, és a következő években a bruttó hazai össztermék (GDP) legalább két százalékát fordítják védelmi kiadásokra. Berlin emellett az izraeli Vaskupolához hasonló rakétavédelmi rendszer beszerzését fontolgatja.