Az egykori koalíciós partner, a Szabaddemokrata Párt „hetekig tartó szabotázsa nemcsak a kormánynak, hanem az egész demokráciának ártott” – indokolta Olaf Scholz német kormányfő, hogy bizalmi szavazást kért kormányáról a parlamentben. A szavazást megelőző vitában azt mondta, nem tudja tovább tűrni a széthúzást az általa vezetett kormányban.
Scholz: „az egész demokráciának ártott az FDP hetekig tartó szabotázsa”
A szociáldemokrata kancellár közel félórás beszédének nagy részét arra használta fel, hogy ismertesse azt a programot, amellyel a választási kampányban részt kíván venni. „Az általános választások előrehozása is a célom” – hangsúlyozta Scholz. Az előrehozott választáson „a polgárok határozhatják meg országunk politikai irányvonalát például arról, hogy Németország mer-e erőteljesen befektetni a jövőjébe”. Stabil nyugdíjakat, a minimálbér emelést, az áfa csökkentését ígérte, valamint kiállt a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállításának tilalma mellett. Ehhez kér majd „bizalmat és támogatást” a választóktól.
A kancellár beszédében megvédte kormánya migrációs politikáját. Németországnak szerinte szüksége van a külföldről érkező munkaerőre, ezért „örül annak, hogy végre modern bevándorlási törvényt adtunk Németországnak” – mondta az SPD-politikus a Bundestagban a bizalmi szavazás indoklásában.
Friedrich Merz, a CDU/CSU frakcióvezetője, ellenzéki vezető azzal vádolta meg Olaf Scholz szövetségi kancellárt, hogy kormányzása kudarcot vallott, nem élt a kapott lehetőséggel, „nem érdemelte ki a bizalmat”.
„Ön a háború utáni történelem egyik legnagyobb gazdasági válságában hagyja az országot” – mondta az ellenzéki frakcióvezető. Megjegyezve, hogy a kancellár beszédében a német gazdaság versenyképessége szóba sem került. „Ön szégyent hoz Németországra” – mondta. A CDU elnöke élesen támadta Robert Habeck (Zöldek) alkancellárt és gazdasági minisztert is: „Ön a németországi gazdasági válság arca” – mondta.
Friedrich Merz, a CDU/CSU kancellárjelöltje élesen visszautasította az SPD azon vádjait, hogy a CDU és a CSU a Bundestag-választáson aratott győzelem után az öregségi nyugdíjak csökkentését tervezi. „Nálunk nem lesz nyugdíjcsökkentés. Aki mást állít, az hazudik” – jelentette ki a CDU elnöke Olaf Scholz állítására adott válaszában.
Christian Lindner, az FDP vezetője politikai fordulatot sürgetett a további gazdasági hanyatlás megakadályozására. Elmondta, hogy Németországot súlyosbodó gazdasági válság fenyegeti, amely több százezer munkahely megszűnésével fenyeget.
A volt szövetségi pénzügyminiszter óva intett az államadósság további fokozásától: „A karnevál hercege farsanghétfőn farsangi fánkot osztogathat, hogy népszerű legyen. De a Német Szövetségi Köztársaságot nem szabad így kormányozni” – fogalmazott.
Az előzetes jelentések szerint az AfD három képviselője támogatja Olaf Scholz kancellárt a parlamenti bizalmi szavazáson a kereszténydemokrata-keresztényszociális kancellárjelölt, Merz megjegyzései miatt a Taurus cirkálórakéta esetleges ukrajnai szállításaival kapcsolatban. Jürgen Pohl, az AfD egyik, Scholz mellett szavazó parlamenti képviselője a dpa hírügynökségnek így fogalmazott: „Egyszerűen megrémít, ahogyan Merz úr itt háborúval és békével zsonglőrködik.”
Amennyiben nem kap többséget a Bundestagban, Scholz – mint mondta – az ülés után azonnal a Bellevue-palotába hajtat és Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöknek a Bundestag feloszlatását javasolja. Az elnöknek ezt követően 21 nap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára, és 60 napon belül új választásokat kell kiírnia, amennyiben elfogadja a feloszlatásra vonatkozó beadványt.
Mivel a Bundestagban széles körű egyetértés van abban, hogy az eredetileg 2025. szeptember 28-ra tervezett szövetségi választást előre kell hozni, Steinmeier jóváhagyása biztosnak tekinthető.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.