Schmitt: egyensúly, és nem ellensúly kíván lenni

Köztársasági elnökként a jelenlegi és a majd megszülető alkotmány alapján kell az egyensúly szerepét betöltenem a parlamenti pártok, a magyar társadalom, a nemzet különböző csoportjai között - fogalmazott az új köztársasági elnök pénteken, a hivatalba lépése alkalmából a Sándor-palota udvarában rendezett ünnepségen.

"Egyensúly, mint mondottam és nem ellensúly az a szerep, amit be kívánok tölteni" - fogalmazott a közel negyed órás beszédében.

Hozzátette: minden erejével azon lesz, hogy a lehető legszélesebb körű nemzeti egyetértésen nyugvó, a nép akaratát tükröző törvényei és alaptörvénye legyen az országnak. Hangsúlyozta: közhivatalánál fogva, kellő mértéktartással, aktív részese kíván lenni az alkotmányozás folyamatának.

Mint mondta, a világ számos, történelmére büszke ország alaptörvényére jellemző az állam gyökereinek, dicső múltjának deklarálása, és a nemzet alapvető értékeinek felmutatása.

Ezért javasolni fogja, hogy az alaptörvény előszava tartalmazza a kereszténységre történő utalást és a Szent Koronát, mely, szavai szerint, a magyarság európaiságának és európai értéktartalmának jelképe.

Hozzátette: egy széleskörű egyetértésen nyugvó alkotmány, a törvények törvénye lehetőséget nyújt a társadalmi megbékélésre, erkölcsi alapértékeink újragondolására.

Schmitt Pál szerint az elnöki feladathoz az alkotmány szövege ad körvonalakat azzal, hogy meghatározza a legfontosabbakat: a nemzet egységének kifejezését és a demokratikus rend feletti őrködést.

Úgy fogalmazott: Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László korábbi államfők munkája, egyéniségük, céljaik és stílusuk mind külön-külön és együtt csiszolta az elnökséget olyan intézménnyé, melyre a magyarok még ma, a bizalmatlanság, a csalódások korában is mély tisztelettel tekintenek. Köszönet illeti őket, hiszen, mint fogalmazott Schmitt Pál, ők az elnöki szerepből méltóságot formáltak.

E feladatra ugyanis törvény nem, csak az ember képes - jelentette ki.

Kiemelte: bízik abban, hogy a következő öt év újabb fontos színnel, újabb értékkel gazdagítja az elnökséget. Hozzátette: megnyugtató alapot ad számára, hogy felkérése e feladatra olyan széleskörű felhatalmazásból született, amely húsz esztendős demokráciánkban egyedülálló.

Schmitt Pál új köztársasági elnök közölte, nem programot hirdet, hanem segítő kezet kíván nyújtani minden magyarnak. Hozzátette: minden igyekezetével azon lesz, hogy megóvja és gazdagítsa magyar anyanyelvet. Kiemelte azt is: aki az anyanyelvet nem ismeri és szereti, az igazán más nyelveket, kultúrákat és népeket sem tud majd megérteni, nehezebben tudja a világban a helyét megtalálni.

Közölte: mint olimpiai bajnok megvív azért, hogy a sport is az alkotmány szövegének része legyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzet egészségét kockáztatjuk azzal, hogy csak minden tízedik magyar ember sportol többé-kevésbé rendszeresen.

Az új államfő elnöki vállalásai között lesz az is, hogy az életen át tartó tanulás ügyét, a tudásalapú, versenyképes magyar nemzetet szolgálja, segítse az oktatást, a tudományos életet, kiálljon a pedagógus életpálya erkölcsi és anyagi megbecsültsége mellett - közölte. Elmondta, hogy gyakran látogat majd egyetemeket, vidéki iskolákat, kapcsolatot kíván teremteni az elnöki hivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a különböző szellemi műhelyek között.

"Elnöki küldetésem bárhová szólít is a világban, mindenhol szeretnék az ott élő magyarokkal találkozni" - jelentette ki, majd hozzátette: biztatni fogja őket, hogy a lelki kötödésen túl éljenek a kettős állampolgárság várva-várt lehetőségével.

Schmitt Pál szerint fájó valóság, hogy még mindig sokan vannak, akik szerint a nemzeti érzelmek nem vállalhatók, különösen, ha nem úgy mennek a dolgok, mint azt szeretnénk. 

Úgy fogalmazott: "el fogjuk érni közösen, hogy mindannyiunk számára felemelő érzés lesz magyarnak lenni".

Az új köztársasági elnök beszédének végén megköszönte felesége és családja támogatását.

Pénteken délelőtt a Himnusz dallamaival kezdődött meg Schmitt Pál köztársasági elnöki hivatalba lépési ünnepsége; a ceremónia helyszíne - a viharos időjárásra való tekintettel - a Szent György térről átkerült a Sándor-palota belső udvarába.

Az ünnepség körülbelül 200 meghívott vendége, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Kövér László házelnök a Sándor-palota belső udvarában kísérte figyelemmel a ceremóniát.

Az ünnepségre meghívást kaptak a miniszterek, az államtitkárok, a diplomáciai testület tagjai, a történelmi egyházak képviselői, a határon túli magyar szervezetek vezetői, valamint az összes volt köztársasági elnök.

Sólyom László volt köztársasági elnök nem ment el az eseményre, ahogy az MSZP és az LMP is jelezte, hogy nem vesznek részt az ünnepségen, mert közlésük szerint későn kaptak rá meghívást.

A hivatalba lépési ünnepségen egy debreceni kislány vezetésével elénekelték a Himnuszt, ezután Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere köszöntötte a vendégeket. A Csillagszemű Gyermektáncegyüttes előadása után Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművészek Bartók Béla művét adták elő. Mécs Károly színművész verset mondott, Miklósa Erika előadóművész pedig elénekelte A csitári hegyek alatt című dalt a meghívottaknak.

Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét június 29-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A titkos szavazáson már az első fordulóban eldőlt, hogy ki kerüljön a legfőbb közjogi méltóság tisztségébe: a képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt.