Rugova az elnök, Rexhepi a kormányfő

Ibrahim Rugova Bajram RexhepiČTK/AP-felvételekr Belgrád. A koszovói törvényhozás tegnap Ibrahim Rugovát, a mérsékelt nézeteiről ismert albán nemzetiségű politikust, a november 17-i választásokon győztes Koszovói Demokratikus Szövetség (DSK) vezetőjét választotta meg a tartomány elnökévé. Az 1999 óta ENSZ-közigazgatás alatt álló, jogilag továbbra is Szerbiához – az ENSZ BT 1244-es határozata értelmében pedig Jugoszláviához – tartozó Koszovó parlamentje az albán Bajram Rexhepi személyében miniszterelnököt is választott, és döntött a tíztagú kormány összetételéről is. A parlament ülésén a 119 jelenlévő közül 88 képviselő szavazott Rugovára, és ugyanannyian választották meg a kormányfőt. A tartományi elnök és a kormányfő megválasztása után Nexhat Daci parlamenti elnök ismertette a kormány összetételét, amelyről a minap állapodott meg a DSK, a Koszovói Demokrata Párt (DPK), illetve a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) elnöke. A három és fél hónapos parlamenti válság után pontot tevő megállapodást alig két héttel azután írták alá az albán pártok vezetői, hogy Michael Steiner elfoglalta hivatalát a koszovói ENSZ-misszió élén. A tíztagú kormányban négy miniszteri helyet kap a DSK, amelynek 47 képviselője van a 120 tagú parlamentben. A 26 képviselővel rendelkező DPK, illetve a nyolc parlamenti székkel rendelkező AAK két-két minisztériumot kap. Egy-egy tárca jut a koszovói szerb Visszatérés (Povratak) koalíciónak és a bosnyák Vatan koalíciónak. A Visszatérés kifogásolta, hogy a minisztériumok elosztásakor nem kérték ki a véleményüket, és az általuk igényelt közlekedési tárca helyett a mező- és erdőgazdasági minisztériumot kapták meg.

Az újonnan megválasztott Rexhepi kormányfő a második legnagyobb parlamenti párt, a Hasim Thaqi vezette DPK tisztségviselője. A koszovói háború idején Rexhepi – otthagyva feleségét, kislányát – csatlakozott az Koszovói Felszabadítási Hadsereghez (UCK). Orvos lévén a Salje környékén tevékenykedő gerillaosztag harcosait ápolta. Azért lett ő a kormányfő, s nem Thaqi, mert Rugova kereken elutasította, hogy olyan személy vezesse a kabinetet, akit szoros szálak fűztek az UCK-hoz. Rexhepi azt mondta, a tartomány gazdasági rendbetételén túl a biztonság megteremtése lesz az elsődleges célja. A kormány megalakulása után létrejön a tartományi intézményrendszer, amelynek a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) átadja a hatásöreinek egy részét. Az intézményrendszer hangsúlyozottan ideiglenes jellegű: az elkövetkező három évben sem a parlament, sem pedig a kormány vagy bármely más koszovói intézmény nem jogosult arra, hogy vitát nyisson a tartomány jogállásáról. A külpolitika, a védelmi és biztonsági kérdések, illetve az igazságszolgáltatás és a kisebbségeket érintő ügyek intézése továbbra is a nemzetközi közösség, illetve a KFOR és az UNMIK-rendőrség hatáskörében maradnak. Ezenkívül minden parlamenti ülésen részt vesz az ENSZ-főtitkár különképviselője, aki vétót emelhet olyan döntés ellen, amelyből hátránya származhat valamely kisebbségnek.