Romániai népszavazás – összefoglaló

A népszavazás érvényességéhez a választók többségének (a névjegyzékben szereplők ötven százalékának, plusz egy főnek) kellett volna megjelennie az urnáknál. A népszavazás eredményét várhatóan érvényteleníti az alkotmánybíróság, és Traian Basescu államfő visszatérhet hivatalába.

Összesen csaknem 8 és fél millió választó adta le voksát, akik közül 7 millió 400 ezren (88 százalék) voksoltak Basescu leváltása mellett, csaknem 950 ezren (11 százalék) pedig ellene. A Basescut támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt bojkottálta a referendumot.

A többségében magyarok által lakott Hargita és Kovászna megyében mentek el a legkevesebben szavazni. Hargita megyében a választók 14 százaléka, míg Kovászna megyében 22 jelent meg az urnák előtt.

Az elnöki hivatalba visszatérni készülő Traian Basescu felfüggesztett államfő hétfőn úgy nyilatkozott: felszámolná a társadalmat megosztó törésvonalakat, ugyanakkor az általa "államcsínynek" nevezett intézményelfoglalás felelőseit is elszámoltatná.

Basescu felszólította a kormányzó Szociál-liberális Szövetséget (USL), hogy fejezze be az állami intézmények ellen indított "hadjáratát", és lépjenek fel együtt az intézmények megerősítése és pártbefolyás alóli kivonása érdekében.

Victor Ponta miniszterelnök cáfolta hétfőn azt a sajtóhíresztelést, miszerint az USL újabb felfüggesztéssel és népszavazással próbálná eltávolítani az elnöki hivatalba visszatérő Traian Basescu államfőt.

"Nem szervezünk újabb népszavazást. Volt már egy, amin nyolcmillió román állampolgár Basescu ellen szavazott, még hányat rendezzünk? A dolgok világosak: Basescu nem képvisel már senkit, nincs már semmilyen legitimitása, politikai értelemben halott ember" - jelentette ki a miniszterelnök.

A miniszterelnök nyilatkozatát a román hírtelevíziók úgy értelmezték, hogy elismerte a népszavazás érvénytelenségét és Basescu visszatérését a hatalomba, de a maga részéről a politikai csatározás folytatására készül.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a romániai magyarság számára nem volt közvetlen tétje a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazásnak, ezzel magyarázható a magyar választók alacsony részvétele.

Az RMDSZ elnöke az urnazárás után elutasította Crin Antonescu ideiglenes államfő nyilatkozatát, amelyben a politikus a romániai magyarokat azzal vádolta, hogy "bojkottálták" a népszavazást. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a szavazáson való részvételre buzdította a magyarokat, akiknek azt ajánlotta, szavazzanak saját lelkiismeretük szerint.

A romániai magyarok a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazáson tanúsított magatartásukkal a demokrácia, valamint a román és a magyar érdekek mellett foglaltak állást - jelentette ki hétfőn Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Szerinte a romániai magyarok távolmaradásukkal politikai opciójukat fejezték ki, és állást foglaltak a Ponta-Antonescu páros ellen.

Tőkés szerint a romániai magyarok a referendumon nem hagyták magukat befolyásolni az RMDSZ "opportunista" pártpolitikájától.

Az EP-képviselő szerint Orbán Viktor nem tett mást azáltal, hogy távolmaradásra szólította fel a romániai magyarokat a népszavazástól, mint síkraszállt azon demokratikus értékek mellett, amelyek mellett az Európai Unió és az Európai Néppárt is felemelte szavát.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) úgy értékelte, az erdélyi magyarság elutasította mind az RMDSZ "kétszínűségét", mind a kormányzó USL "törvénytelen balkáni hatalomszerzési kísérletét".

A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a romániai magyar választók távolmaradása a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló népszavazástól nem passzivitást jelent, és a referendum ismét bebizonyította, hogy az erdélyi magyar közösség képes eldönteni országos kérdéseket is.

Brüsszeli közleményében a szocialista EP-frakciót irányító Hannes Swoboda így fogalmazott: a vasárnapi népszavazásnak nincs nyertese, és most minden politikai erőnek azon kell dolgoznia, hogy maga az ország ne legyen vesztes. Leszögezte: a pártoknak be kell fejezniük az egymással vívott harcot, mert az veszélybe sodorhatja Románia hitelességét és pozícióját az Európai Unióban.

A kereszténydemokrata-konzervatív Európai Néppárt nevében Wilfried Martens elnök és Joseph Daul frakcióvezető azt sürgette, hogy a kormány mielőbb hajtsa végre az Európai Bizottság által kért intézkedéseket. Közleményükben megjegyezték azt is, hogy a néppárt folytatja az együttműködést Basescuval és "mindazon politikai szereplőkkel, akik elkötelezetten tiszteletben tartják a jogállamiságot".

Továbbra is megmarad az eddigi feszült viszony a román államfő és a kormányfő között - mondta el az MTI-nek Pászkán Zsolt politikai elemző, aki szerint a romániai magyarok számára érdektelen volt a szavazás.

Az elnöki tisztségébe néhány napon belül visszatérő Traian Basescunak továbbra is viszonylag korlátozott lesz a mozgástere, miközben a szociáldemokrata Victor Ponta kormányfőnek pártja népszerűségének csökkenésével kell majd számolnia a következő hónapokban - magyarázta a Romániával foglalkozó szakértő. A szakértő szerint az ősszel esedékes romániai parlamenti választásokra készülve megmaradhat Ponta magyarellenes retorikája.