Republikánus előretörés várható a "félidős" erőpróbán

A kérdésre nem biztos, hogy már a politikai erőpróba estéjén megszületik a válasz, Louisianában és Georgiában ugyanis második fordulót tarthatnak, ha a jelöltek egyike sem éri el a szavazatok 50 százalékát, de nyerésre ezekben az államokban is a republikánusok állnak. (Az elsőben december 6-án, az utóbbiban január 6-án tartanak második fordulót, ha az szükségessé válik.)     A CNN híroldala mindenesetre "erős hátszélről" írt vasárnap este a Republikánus Párt esetében, a Huffington Post pedig a közvélemény-szondázások összesítése alapján 74 százalékosra taksálta annak valószínűségét, hogy a szenátus gazdát cserél.        De kedden a 100 fős szenátus 36 tagjának újraválasztása mellett a választók elé kerül a 435 tagú szövetségi képviselőház összes mandátumának sorsa is. Az amerikaiak emellett arról is döntenek, hogy ki legyen 38 állam és terület kormányzója, valamint újraválasztják 46 állam és négy terület törvényhozását is. Emellett számos tagállami és önkormányzati személyi kérdésben is döntenek majd a szavazók, sőt több helyen a választásokat népszavazással is összekötik.     A republikánusoknak nettó hat mandátum megszerzése szükséges a szenátus elhódításához. Ám ha ez sikerül is nekik, akkor is kevéssé valószínű, hogy meglesz a törvények zavartalan elfogadásához szükséges 60 mandátumuk. Ez azt jelenti, hogy nem áll majd módjukban eltörölni Obama egészségügyi törvényét, amely vörös posztó a szemükben.     A sorsfordító hatból négy mandátumot - az arkansasit, a montanait, a dél-dakotait és a nyugat-virginiait - már szinte biztosan a magukénak tekinthetik. Öt "billegő" államban, Alaszkában, Coloradóban, Iowában, New Hampshire-ben és Észak-Carolinában bizonytalan a helyzet. A demokraták, akiknek a rendszeresen velük szavazó két függetlennel együtt jelenleg 55 szenátoruk van, abban bízhatnak, hogy Georgiában, Kansasban és Kentuckyban fordítani tudnak, de az előrejelzések nem erre vallanak. A többi államban az újraválasztás előtt álló szenátorok szilárdan tartják pozíciójukat.    Bonyolítja a képletet, hogy noha a 2010 óta általuk uralta képviselőházban a republikánusok tovább növelhetik a 234 mandátumos többségüket, a soraikat erősítő 8-15 új képviselő zöme az ultrakonzervatív Tea Party mozgalom embere lesz. Emiatt megnövekszik majd a párt fősodrát képviselő John Boehner házelnökre nehezedő radikális politikai nyomás, és az sem biztos, hogy egy republikánus szenátusi fordulat esetén zökkenőmentes lesz a szövetségi alsó- és felsőház közötti együttműködés, hiszen az utóbbiban zömmel a párt régi vágású honatyái ülnek.    A kormányzóválasztások többségének állása nagyon szoros, és szakértők szerint azok kimenetele a szenátusi vetélkedésekénél nehezebben megjósolható.     A demokraták várható térvesztésének okai közé tartozik, hogy az elnök pártjának tagjait hagyományosan nehezebb mozgósítani a "félidős" választásokra, mint az ellenzéki pozícióból támadó erőket: az 1842 óta megtartott 43 ilyen erőpróbából 40-et a Fehér Ház aktuális lakójának politikai szövetségesei buktak el.     A republikánusok várható sikerében szerepe van annak is, hogy jelentősen megkopott a hat évvel ezelőtt a változás ígéretével megválasztott Barack Obama elnök népszerűsége. Az amerikaiak kiábrándultsága annyira erős, hogy veszélybe került mindazon demokrata szenátorok széke, akik 2008-ban konzervatív államokban az ország első afroamerikai elnökjelöltjének lendületét felhasználva tudtak győzni.      A The Washington Post és az ABC televízió legutóbbi, vasárnap nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint az ország első emberének támogatottsága mindössze 44 százalékos. A két médium felkérésére készített kutatások a Fehér Ház jelenlegi lakójának megválasztása óta még sohasem mutattak ki ilyen rossz arányt. Az amerikaiaknak csak 45 százaléka tartja az elnököt jó vezetetőnek, 46 százaléka erős vezetőnek és szintén csak 46 százalék gondolja azt, hogy megérti az emberek problémáit.     Obama támogatottsága a feketék között még mindig 85 százalékos, ám a latin-amerikai származásúak között 50 százalékra esett vissza a 2012-ben mért 71 százalékos szintről, ami a demokraták számára kedvezőtlen hatással lehet a választásokra. Az elnök tekintélyének visszaesése miatt a demokraták a javuló gazdasági mutatókból sem tudtak igazán előnyt kovácsolni.     A gazdasággal kapcsolatban tovább élő bizonytalanságérzés továbbra meghatározza a közhangulatot, amit kisebb mértékben ugyan, de tovább rontott az ebolával és az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben való fellépésben megmutatkozott bizonytalanság.     Oregonban, Alaszkában és az amerikai fővárosnak otthont adó Columbia kerületben népszavazást tartanak a marihuána élvezeti cikként történő legalizálásáról, Coloradóban, Észak-Dakotában és Tennesseeben az abortuszhoz való jogról, Dél-Dakotában, Alaszkában, Arkansas-ban és Nebraskában a minimálbér-emelésről, Coloradóban és Oregonban a génmódosított élelmiszerek csomagolásának kötelező megkülönböztetéséről tartanak népszavazást.