Rasmussen: most már nem kérdéses a NATO értelme

A posztjáról a hónap végén távozó Rasmussen - áttekintve az elmúlt időszak stratégiai jelentőségű nemzetközi változásait - megállapította, hogy Oroszország nem partnert, hanem ellenfelet lát az észak-atlanti szervezetben. A beszédet követő pódiumbeszélgetés során úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy Ukrajnában újabb "befagyott konfliktushelyzet" álljon elő.    Az iraki és szíriai területen tevékenykedő úgynevezett Iszlám Államról Rasmussen azt mondta, hogy az nem állam, hanem terrorista szervezet, és olyan fenyegetést jelent, amelyre katonai választ kell adni.    "A NATO tagállamai ma a tolerancia és fanatizmus, illetve a demokrácia és az önkényuralmi rendszerek közötti ütközet részesei, miközben súlyos és erőszakos fenyegetésekkel kell szembe nézniük. Oroszország, csakúgy, mint az Iszlám Állam, alá akarja ásni liberális értékeinket" - mondta Rasmussen.    A szövetségnek számolnia kell azzal, hogy ezekkel a kihívásokkal még hosszú évekig együtt kell élni.     „Készen kell állnunk a végső megoldásra, a katonai erő alkalmazására, de mindig meg kell őriznünk készségünket és politikai bölcsességünket a tárgyalási megoldásra is" - tette hozzá a leköszönő főtitkár. Hangsúlyozta, hogy bizonyos tekintetben különbséget kell tenni  Oroszország és az Iszlám Állam között. Kétségtelen - vélekedett -, Oroszország minden lehetséges megállapodást felrúgott, ma mégsem jelent közvetlen katonai fenyegetést az észak-atlanti szövetség egészére, Moszkvával ugyanis továbbra is lehet és kell is tárgyalásokat folytatni. Az Iszlám Állam azonban népirtást folytat, és nem egyéb, mint terrorista szervezet, amely közvetlen fenyegetést jelent a vele szomszédos országokra, de iszlám harcosok kiképzésével és a terrorizmus exportjával fenyegeti a Nyugati demokráciákat is - tette hozzá.    "Ezzel az entitással nem szabad semmilyen tárgyalásokba sem bocsátkozni, hanem erővel kell fellépni vele szemben" - mondta Rasmussen. Egy ilyen akciónak azonban - fűzte hozzá - nem a NATO égisze alatt, hanem a részvételre hajlandó államok önkéntes szervezésével végrehajtott műveletnek kell lennie.              Rasmussen a NATO bővítési esélyeiről azt mondta, hogy a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll azon országok előtt, amelyek akarják és képesek teljesíteni a tagsági feltételeket, végrehajtani a szükséges reformokat. Harmadik országoknak - mondta - nem lehet vétójoguk a NATO-bővítéssel szemben. A főtitkár Montenegrót említette - határidő megjelölése nélkül - a legközelebbi lehetséges csatlakozó országként.