Putyint római császárként ábrázoló mellszobrot lepleztek le

A Szentpétervártól mintegy 20 kilométerrel északra található Kasszimovóban elhelyezett alkotást a térségbeli kozákok készíttették, akik ily módon szeretnék megköszönni az államfőnek a korábban Ukrajnához tartozó Krím félsziget tavaly márciusi bekebelezését. Andrej Poljakov, a szentpétervári kozák közösség vezetője a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget annektálásának jelentőségét a berlini fal leomlásáéhoz hasonlította.

Az 50 centiméter magas mellszobor Putyint komoly arckifejezéssel, ókori római öltözékben, tógában és korabeli fegyverzettel mutatja. A kozák közösség azért római császárként láttatja Putyint, mert ezzel szeretné kifejezni azt a vágyát, hogy az 1999 óta hatalmon lévő orosz elnök élete végéig Oroszország vezetője legyen. 

A kezdeményezés ötletgazdái elárulták, hogy a szombaton leleplezett mellszobrot a jövőben egy kétszer nagyobb bronzszoborra cserélik le. Az oroszországi kozákok azért küzdenek, hogy visszaszerezzék a Szovjetunióban elvesztett befolyásukat, és kezdettől fogva támogatják Putyint, aki jogilag törvényesítette működésüket.

A kozák csapatokat az 1917. októberi bolsevik forradalom után szerelték le, és brutális üldöztetés áldozatai lettek, amiért sokaknak külföldi száműzetésbe kellett vonulniuk. Joszif Sztálin szovjet diktátor 1953-as halála után azonban sokan közülük visszatértek hazájukba.

Emberjogi aktivisták azzal vádolják a kozákokat, hogy üldözik a kisebbségi etnikumokat Oroszország déli régióiban és erővel kitoloncolják őket onnan anélkül, hogy erre fel lennének jogosítva.