Putyin: Oroszország nem vizsgálja a lehetőséget, hogy a Krím félsziget a területéhez csatlakozzon

A politikus ugyanakkor kijelentette, hogy az Ukrajna területi egységének biztosításáról 1994-ben Budapesten aláírt memorandum nem vonatkozhat a jelenlegi ukrán vezetésre, mivel az - ahogy azt szavai szerint Ukrajnában állítják - forradalom útján került a hatalomra.     Az orosz államfő azt mondta, egyet kell értenie a Kreml szakértőivel abban, hogy a forradalom révén Ukrajna területén új állam jön létre. Közölte, hogy "Sem ezzel az (ukrán) állammal, sem vele kapcsolatban semmilyen bennünket kötelező dokumentumot nem írtunk alá". Kusturica szerint Moszkvának kötelessége "megvédeni" az Ukrajnában élő oroszokat Emir Kusturica szerint Oroszországnak kötelessége "megvédeni" az Ukrajnában élő oroszokat és "megmenteni" az országot "a katasztrófától". "Sajnos Ukrajna ugyanazon az úton jár, mint korábban Jugoszlávia. Ugyanaz a katasztrófa zajlik. Úgy vélem, Oroszország köteles megvédeni az oroszokat, akik Ukrajnában élnek" - mondta a világhírű szerb filmrendező az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek Szamarában, ahol The No Smoking Orchestra nevű rockzenekarával adott koncertet hétfő este.     Kusturica közölte, hogy zenekarával rövidesen turnéra indul az ukrajnai városokba az ottani oroszajkú lakosság támogatására.    Az orosz-ukrán konfliktusra tekintettel a rendező "az Ukrajnában élő orosz testvéreinek" ajánlotta a Búcsú a szláv nőktől című ismert orosz hazafias indulót, amelyet több feldolgozásban is előadott zenekarával a hétfő esti szamarai hangversenyen a dél-oroszországi Volga-parti városban, az egykori Kujbisevben.    Emir Kusturica a délszláv háború idején Slobodan Milosevic jugoszláv elnök oldalán állt, és korábban pártját fogta a sokak által bírált Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek is - jegyezte meg az AFP. A Gazprom megvonja a kedvezményt, ismét 400 dollárért szállít gázt UkrajnánakA Gazprom áprilistól ismét 400 dollárt kér Ukrajnától az oda szállított földgáz ezer köbméteréért a két hónapja érvényben lévő, kedvezményes 268,5 dollár helyett - jelentette be az orosz gázipari óriás vezetője kedden.     Ukrajna nem egyenlítette ki a februári szállítások ellenértékét, és 1,529 milliárd dollárral tartozik - mondta Alekszej Miller Moszkvában az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.    Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő üdvözölte a Gazprom döntését, mondván, aki nem fizeti ki határidőre a számláit, annak viselnie kell a következményeket.    Oroszország azt követően biztosított kedvezményt a gáz árából Ukrajnának, hogy az azóta hivatalából elmozdított Viktor Janukovics ukrán elnök november végén váratlanul bejelentette: Kijev nem írja alá az Európai Unióval a társulási egyezményt, amelyről évek óta tárgyaltak.    Alekszej Miller a Medvegyev kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Gazprom kész átirányítani Európa helyett az ázsiai régióba a Nyugat-Szibériában kitermelt gázt. A Gazprom-vezér szavaiból kiderült, hogy még tartanak a tárgyalások a Gazprom és a monopolcég kínai partnerei között. Alekszej Miller elmondta, van rá lehetőség, hogy ugyanakkora mennyiségben szállítsanak földgázt Ázsiába, mint amennyit jelenleg Európába szállítanak.    Hagyományosan a nyugat-szibériai lelőhely az Európába irányuló gázszállítások forrása. Bekérették a varsói külügyminisztériumba az orosz nagykövetetA lengyel külügyminisztériumba kérették kedden a varsói orosz nagykövetet, hogy kifejezzék Lengyelország tiltakozását Ukrajna területi integritásának megsértése miatt. Marcin Wojciechowski külügyminiszter-helyettes a PAP-nak nyilatkozva elmondta: a lengyel külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki az orosz nagykövetnek az Ukrajna elleni agresszió és az ország területi integritásának megsértése miatt.    A tiltakozás teljes mértékben megfelel az EU hétfői rendkívüli külügyminiszteri tanácsüléséről kiadott nyilatkozatnak - mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes. A Krím félszigeten zavarják a parlamenti képviselők mobiltelefonjaitZavaróállomással blokkolják az orosz ellenőrzés alatt álló Krím félszigeten az ukrán parlamenti képviselők mobiltelefonos beszélgetéseit - közölte kedden Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője. "Megerősítem, hogy második napja tart egy kibertámadás az ukrán parlament tagjainak mobiltelefonjai ellen" - mondta Nalivajcsenko sajtótájékoztatóján. A támadás elkövetőit nem nevezte meg.    "Az Ukrtelekom (vezető ukrán mobilszolgáltató) Krím félszigeti székházának bejáratánál illegálisan és az összes kereskedelmi szerződés megsértésével egy olyan berendezést állítottak fel, amely blokkolja az én és a többi képviselő mobiltelefonját, pártállástól függetlenül" - mondta. "A biztonsági szolgálatok jelenleg dolgoznak a kommunikációs biztonság helyreállításán" - tette hozzá.     "Az állami információs biztonsági rendszerek nem készültek fel a törvény ilyen arcátlan megsértésére" - állapította meg az SZBU vezetője, aki azt is elmondta, hogy igyekeznek helyreállítani a képviselők biztonságos kommunikációját. Az ukrán parlament megszavazta az uniós gyorssegély igénybevételétAz ukrán parlament keddi ülésén ratifikálta azt az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásról szóló memorandumot, amelynek alapján Kijev 610 millió eurós hitelhez jut az EU-tól. A határozatot az ülésteremben jelen lévő 349 képviselőből 281 támogatta.     Időközben megérkeztek Kijevbe és kedden meg is kezdték a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői az ukrán kormányzat illetékeseivel. lapinformációk    Az ukrán pénzügyminisztérium múlt héten csütörtökön kérte fel az IMF-et arra, hogy szakértőket küldjön az országba egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére.    Az IMF vezetője azonnal pozitív választ adott. Christine Lagarde azt mondta, hogy az IMF és a nemzetközi partnerei között folyik az egyeztetés a segítségnyújtás lehetőségéről.    Ukrajna vezetői a napokban azt mondták, hogy mintegy 35 milliárd dollár támogatásra van szükség a csőd elkerülésére a következő két évben. Ukrán illetékes: az EBESZ katonai megfigyelőket küld a KrímbeKatonai megfigyelőket küld Ukrajna kérésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a krími térségbe, ahol orosz katonák vették át az ellenőrzést - közölte az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára kedden kijevi sajtótájékoztatóján. "Kijevbe érkezett egy EBESZ-misszió és a Krímbe fog utazni, hogy megfigyelje a helyzetet" - mondta Andrij Parubij. Hozzátette: a Krím félszigeten "bonyolult, de stabil" a helyzet.    Bécsi EBESZ-források szerint a nemzetközi szervezet krími missziója a tervek szerint szerdán kezdődik és egy hétig tart, de időtartama szükség esetén meg is hosszabbítható. Az ukrán meghívás a katonai létesítmények felkeresésére szól, az oka pedig az orosz katonai jelenlét feletti aggodalom - közölték a nevük elhallgatása mellett nyilatkozó diplomaták.    Egyelőre nem tudni, hogy Oroszország beengedi-e a Krímbe a megfigyelőket. EBESZ-diplomaták szerint jogilag nem szükséges Moszkva hozzájárulása a misszióhoz.    Egy katonai megfigyelő misszió kiküldéséhez nem szükséges külön felhatalmazás az EBESZ-en belül, miután ezekről a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 1999-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum rendelkezik.    Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden elrendelte, hogy a múlt szerdán kezdődött, előre bejelentett hadgyakorlaton részt vevő orosz csapatok térjenek vissza állomáshelyükre. Ugyanakkor a Krím-félszigetet továbbra Moszkvához hű fegyveres egységek tartják ellenőrzésük alatt, miután elfoglalták vagy körbezárták a krími ukrán laktanyákat és más katonai létesítményeket. Összeülhet a NATO-Oroszország TanácsOroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan szerdán nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO-Oroszország Tanács az ukrán válság megtárgyalására - értesült kedden kora délután az MTI. A 28 tagállam nagykövetei délelőtt ültek össze az ukrajnai helyzet miatt az Észak-Atlanti Tanácsban, amelynek ülését Lengyelország kezdeményezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva. E cikk azt teszi lehetővé, hogy bármelyik szövetséges politikai konzultációt kezdeményezzen a tanácsban, ha területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetve érzi.    Ennek a cikknek az alkalmazását az elmúlt 65 évben eddig mindössze háromszor kérte valamelyik szövetséges, konkrétan Törökország. 2003-ban Ankara az iraki háború idején érezte fenyegetve magát, 2012-ben először azt követően fordult NATO-szövetségeseihez, hogy Szíria közelében lelőtték egy fegyvertelen felderítő gépét, majd ugyanabban az évben ismét a negyedik cikkre hivatkozva kért politikai konzultációt az Észak-Atlanti Tanácsban, amikor aknagránátot lőttek át Szíriából török területre. Putyin: nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetéséreNincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de annak lehetőségét Oroszország továbbra fenntartja - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján. A Rosszija 24 állami hírtelevízió által élőben közvetített rendkívüli tájékoztatón Putyin közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel. "Csak akkor harcolna, ha meg kellene védenie az ukrán lakosságot" - mondta.    Az egyik újságíró kérdésére válaszolva az elnök helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg egységeinek létesítményeit és mozgását. Vlagyimir Putyin cáfolta, hogy Moszkva ösztönözné az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét. A német külügyminiszter szerint nem látni a megoldást, a helyzet pattanásig feszültFrank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint nem látszik a megoldás az ukrajnai válság ügyében. Steinmeier ezt az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval hétfőn este Genfben tartott, szavai szerint "hosszú és nehéz" tárgyalások után mondta a sajtónak nyilatkozva.    Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának éves ülése zajlik, a német és az orosz külügyminiszter ennek keretében találkozott. A dpa az orosz küldöttség köréből származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a találkozó Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi telefonbeszélgetésének folytatása.     "Nehéz, hosszú és nagyon komoly tárgyalást folytattam, de ez nem volt elég ahhoz, hogy azt mondjam, látszik a megoldás. Nem küldhetek olyan jelzést, hogy jó úton vagyunk afelé, hogy megtaláljuk a megoldást, és hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalni fog egymással" - mondta Steinmeier.    Steinmeier munkavacsorán találkozott Lavrovval, és tárgyalt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral is.    A német külügyminiszter szerint minden időt ki kell használni, ami még az Európai Unió Ukrajnával foglalkozó csütörtöki rendkívüli csúcsértekezletéig maradt, felmérendő, hogy van-e lehetőség egy nemzetközi összekötő csoport létrehozására a feszültség csökkentése céljából.    A német külügyminiszter mindamellett reményét fejezte ki, hogy azok a hírek, amelyek szerint az orosz csapatokat visszarendelték laktanyáikba Ukrajna határairól, megfelelnek a valóságnak. "Nem kaptam hivatalos megerősítést" - tette hozzá.    Steinmeier óvott az ukrajnai konfliktus további kiszélesedésétől, amely szerinte a vérontásig fajulhat. A hangulat pattanásig feszült - mondta.    Steinmeier kedden Bernbe utazik, ahol Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, a jelenlegi svájci szövetségi elnökkel fog tárgyalni. Svájc a soros elnöke az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ).