Porosenko és Putyin Csernobilról

Az államfő emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai harci cselekmények alig néhány száz kilométerre zajlanak a zaporizzsjai atomerőműtől.    Moszkva "nagyszabású háborút" készített elő Ukrajna ellen, az ország jelentős területére ki akarta terjeszteni a harci cselekményeket és a zavargásokat, olyan helyekre is, ahol "nem kevés veszélyes objektum" található - mondta Petro Porosenko.    Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 1994-ben aláírta a budapesti memorandumot, amelyben lemondott atomfegyvereiről, cserébe a nagyhatalmak garantálták függetlenségét és területi épségét. Kijelentette, hogy az atomfegyvermentessé vált Ukrajna biztonságát garantáló országok tétlensége a Krím félsziget megszállása után tovább bátorította Oroszországot az Ukrajnával szembeni agresszió folytatására, és aláásta az atomfegyverrel nem rendelkező országok bizalmát a nukleáris fegyverek terjedését tiltó egyezmények iránt. Ismételten figyelmeztetett arra, hogy Kijev értesülései szerint Oroszország "nukleáris fegyverelemeket" helyezett el az önkényesen magához csatolt Krím félszigeten.    Az elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a villamos erőművek után kibertámadások érhetik az ukrajnai atomerőműveket is. A múlt év végén Kijev szerint orosz hackerek okoztak áramkimaradást Ukrajna területén egy számítógépes vírus, a BlackEnergy nevű trójai faló bejuttatásával a villamosenergia-szolgáltató informatikai rendszerébe. Az elnök figyelmeztetett: nincs semmilyen garancia arra, hogy hasonló technológia ne sodorja veszélybe az atomerőművek működését. Sürgette, hogy a világközösség egyesítse erőfeszítéseit az új veszélyforrással szemben, amely a csernobili nukleáris baleset idején még nem létezett.     Porosenko leszögezte ugyanakkor, hogy Ukrajna nem mondhat le az atomenergiáról. Biztosított viszont afelől, hogy megerősítették a biztonsági intézkedéseket az atomerőművekben, és készen állnak megvédeni azokat a lehetséges terrortámadásokkal szemben.     Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko kedden rendeletet írt alá egy 227 ezer hektáros bioszféra-rezervátum létrehozásáról a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában.    Az államfő a balesetet szenvedett atomerőműben tett látogatása előtt Kijevben koszorút helyezett el a csernobili áldozatok emlékművénél Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel és Andrij Parubij házelnökkel együtt.    Az ukrán kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) memorandumot írt alá kedden Kijevben arról, hogy a pénzintézet 40 millió euró támogatást nyújt a csernobili beruházásokra (többek között új szarkofág építésére). A dokumentumot Osztap Szemerak környezetvédelmi miniszter és Sir Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke látta el kézjegyével.    Az ukrajnai Csernobil atomerőművének negyedik reaktorblokkjában 1986-ban bekövetkezett baleset nyomán több, mint 115 ezer embert evakuáltak a létesítmény 30 kilométeres körzetéből. A következmények felszámolására több mint 600 ezer szovjet katonát és civilt vezényeltek ki. Azt ma sem tudni pontosan, hány áldozatot követelt a csernobili katasztrófa. Az ENSZ-szervezetek, valamint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kormányai által 2003 februárjában létrehozott Csernobil Fórum 2005. szeptemberi jelentése szerint a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma négyezerre tehető. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom 2006-ban közzétett tanulmánya szerint a sugárhatás két évtized alatt mintegy kétszázezer megbetegedést okozott és a jövőben még százezret okoz majd Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"228408","attributes":{"alt":"","author":"MTI-infografika","class":"media-image","height":"405","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Putyin: Csernobil súlyos lecke volt az emberiség számára A csernobili katasztrófa súlyos lecke volt az emberiség számára, következményeit csakis önfeláldozással lehetett enyhíteni - hangsúlyozta az atombaleset 30. évfordulóján a következmények elhárításának részvevőihez intézett táviratban Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin rámutatott, hogy a katasztrófának a mai napig súlyos utóhatásai vannak mind a természetre, mind az emberek egészségére.    "A tragédia léptéke mérhetetlenül nagyobb lehetett volna azon tűzoltók, katonák, szakértők, egészségügyi dolgozók példa nélküli bátorsága és elkötelezettsége nélkül, akik becsülettel teljesítették állampolgári kötelességüket" - írta az orosz elnök a Kreml honlapján közzétett üdvözletében.    Putyin szavai szerint azokat, akik részt vettek a szörnyű katasztrófa következményének felszámolásában "joggal tekintjük igazi hősöknek és fejet hajtunk az elhunytak szent emléke előtt". Az elnök ugyancsak méltatta a mentés veteránjait, akik nem felejtették el életüket vesztett társaikat, támogatják családjukat és a társadalmi élet aktív részvevői.    Az ukrajnai Csernobil atomerőművének negyedik reaktorblokkjában 1986-ban bekövetkezett baleset nyomán több, mint 115 ezer embert evakuáltak a létesítmény 30 kilométeres körzetéből. A következmények felszámolására több mint 600 ezer szovjet katonát és civilt vezényeltek ki.    A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézetnek a keddi Kommerszantban közölt adatai szerint az oroszok 58 százaléka támogatja ma a nukleáris energetika fejlesztését. 1990-ben, vagyis négy évvel a baleset után csak a megkérdezettek 14 százaléka vélekedett így, és 56 százalékuk elutasítóan nyilatkozott. A szkeptikusok részaránya 2016-ra 28 százalékra csökkent.    A válaszadóknak ugyanakkor csak 20 százaléka zárta ki annak a lehetőségét, hogy az elkövetkező egy-két évben a csernobilihez hasonló baleset történjen valamelyik orosz nukleáris létesítményben. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"228407","attributes":{"alt":"","author":"MTI-infografika","class":"media-image","height":"405","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Látogatás a zónában 30 évvel a katasztrófa után Sötéten magaslik a leállított csernobili atomerőmű Ukrajna ege alatt. A frissen festett szegélykövek, a fák, a fű tavaszias zöldje csalóka. A 75 méter magas építmény belsejében "a pokol örök tüze" parázslik az 1986. április 26-ai katasztrófa óta. Betonköpeny védi a környezetet a sugárzó méregtől. Kedden lesz 30 éve annak, hogy Európa peremén atomerőmű-katasztrófa történt. "Nálunk nem volt akkor biztonsági kultúra" - mondja Szergej Parasin. A súlyos következményekkel járó éjszakán Parasin a kommunista párt képviseletében az erőműben tartózkodott, később kinevezték igazgatónak.     Helyi idő szerint éjjel egy óra 23 perckor hiba csúszott egy próbaüzembe, a négyes számú reaktor felrobbant (gáz- és vegyi detonáció következtében). Bekövetkezett a legsúlyosabb baleset, ami egy atomerőműben elképzelhető. A detonáció napokon át radioaktív részecskéket röpített a levegőbe, a radioaktív felhő Nyugat-Európa fölé húzódott. Tízezrek voltak kénytelenek elhagyni a környéket.    A Csernobil melletti Pripjaty rozsdásodó óriáskerekével szellemvárosnak hat, Pompeji az atomkorszakból. A zárt övezet 40 százaléka a plutónium miatt - amelynek a felezési ideje 24 ezer év - örökre radioaktívan szennyezett. A maradék területet 30-60 év alatt talán ismét lakhatóvá lehet tenni. "A rekultiválás gazdaságilag nem ésszerű" - véli a zóna közigazgatási főnöke, Vitalij Petruk.    Egyáltalán nem világos, hogy miként lehetne a reaktorban maradt lávaszerű fűtőanyagot biztonságossá tenni. A kijevi kormánynak azonban nagy tervei vannak. Hatalmas naperőműveket kellene építeni - hallani a fővárosban -, 80 négyzetkilométeren négyezer megawatt áram termelése is elképzelhető. A szakemberek azonban csak csóválják a fejüket: az ilyen tervek meghaladják a területileg második legnagyobb európai állam erejét, amelyet apaszt a gazdasági válság, az ország keleti részében zajló háború és a Krím félsziget hozzácsatolása Oroszországhoz.    Parasin, a volt igazgató további veszélyekre hívja fel a figyelmet. Egyedül tavaly kétmillió köbméter fa égett el a bozót- és erőtüzek miatt, el lehet képzelni, mennyi mérgező anyag kavarodott fel. Az olyan ritka állatok, mint amilyen a hiúz és a jávorszarvas visszatérése a zárt övezetbe, inkább arra vezethető vissza, hogy innen elmentek az emberek. Csernobili idillről azonban nincs szó. Vizsgálatok szerint az állatokat is jelentősen károsítja a radioaktivitás.     A radioaktív felhő Észak-Ukrajnán kívül a szomszédos Fehéroroszországot érintette, Oroszország nyugati részét, majd Skandinávia és Nyugat-Európa fölé húzódott. Vitatkoznak arról, hogy hány ember halt meg a következmények miatt. Szakemberek halálesetek tízezreiből indulnak ki. Petruk, a helyi kormányzat vezetője azonban mindent összevetve optimista. "Harminc év alatt javult a helyzet a biztonság tekintetében" - mondja. Petruk ezen főleg az épülő új védőköpenyt, a hatalmas acélívet érti. A félköríves építményt 2017-ben kellene a reaktor fölé tolni. Még a párizsi Notre-Dame székesegyház is elférne alatta.    Osztap Szemerak, az új ukrán környezetvédelmi miniszter a napokban ellátogatott a sorscsapás helyszínére. Az új védőburoknak az elkövetkezendő száz évben biztosítania kellene, hogy víz ne törjön be, radioaktív szennyezés ne szabaduljon ki a romhalmazból. Mintegy 40 ország osztozik a több mint kétmilliárd eurón, amennyibe az igencsak szükséges új "szarkofág" kerül, körülbelül 1400 ember dolgozik az új védőtok elkészítésén.    Németországban és más államokban a Csernobil-sokk 30 évvel ezelőtt félelmet és bizonytalanságot váltott ki. A fiatal ökomozgalom lendületbe jött. Reagálásként még konzervatív kormányok is környezetvédelmi minisztériumokat állítottak fel. Olaszország Csernobil miatt 1987-ben leállította atomerőműveit. Lengyelország 1989-ben döntött úgy, hogy az energiaellátásban nem veszi figyelembe az atomerőműveket. Más államok, például az Egyesült Államok kitartanak az atomenergia mellett. Japán sem "száll ki", a csernobilihoz hasonló fukusimai katasztrófa (2011) ellenére sem. Németország 2011-ben döntött a "kiszállás" mellett. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"228406","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"324","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Ritka állatfajok népesítik be a Csernobil körüli térséget Európában ritkaságszámba menő állatok, medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok népesítik be a csernobili atomkatasztrófa után harminc évvel az egykori atomerőmű körüli térséget. Harminc éve, 1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban. A Kijevtől 110, Csernobil városától 18 kilométerre északra, Pripjaty város mellett létesített Lenin atomerőmű négyes reaktorát két robbanás vetette szét, majd nukleáris olvadás következett be.     Az erőmű harminc kilométeres körzetében élő mintegy 130 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, közülük sokan megbetegedtek a sugárszennyezés hatására. A baleset a természetet is súlyosan érintette: tíz négyzetkilométernyi fenyőerdő halt ki, számos madárfaj, rágcsáló és rovar tűnt el. A továbbra is erős radioaktív terheltség ellenére az állatok száma és a faji sokszínűség folyamatosan növekszik. "Amikor elmentek az emberek, visszatért a természet" - mondta Denisz Visnevszkij biológus, aki a sérült reaktor körüli lezárt területen dolgozik.    A tudós szerint a radioaktivitás nem múlik és érezteti negatív hatásait. A régióban élő állatok például kevesebb utódot hoznak a világra és korábban is pusztulnak el. "Ezek a negatív hatások azonban nem annyira jelentősek, mint az a tény, hogy az ember már nem avatkozik közbe" - véli a kutató.     A tiltott területet a katonaság ellenőrzi, hivatalosan senki sem élhet ott. Háromszáz, többnyire idős egykori lakó ennek ellenére visszatért otthonába. A természetet viszont úgy tűnik, nem zavarja ez a néhány ember: a kihalt helyén új, egészségesebb erdő nőtt, olyan ritkává vált őshonos állatok tértek vissza, mint a például a hiúz. Csak azok a fajok tűntek el teljesen, amelyek főleg a szántóföldekről vagy az emberek szemetéből válogatva táplálkoztak, például a gólyák, a verebek és a galambok.    A csernobili térség egykori szántóföldjein ugyanakkor mintegy száz, egyébként kihalástól fenyegetett ázsiai vadló (Przsevalszkij-ló) vágtáz: egy csapatnyi ló leszármazottai, melyeket 1990-ben egy kísérlet keretében telepítettek a tiltott zónába. A faj láthatóan megvetette lábát a sugárfertőzött területen.    Visnevszkij ugyan a "természet reneszánszáról" beszél, más tudósok kevésbé euforikusan vélekednek a helyzetről. "Bizonyos állatok természetesen elterjednek azokon a területeken, amelyek elszigetelődnek. Ez azonban nem terelheti el a figyelmet a sugárzás végzetes következményeiről, hiszen az még a kakukk hangjára is hatással van" - fogalmazott Tim Mousseau biokutató, aki csoportjával évek óta vizsgálja a csernobili biodiverzitást, újabban pedig a japán Fukushimában is dolgozik.     Visnevszkij azonban bizakodó: úgy véli, hogy ha az erdő egyszer elterjed az elhagyott vidéken, tovább színesedhet az állat- és növényvilág. "Valószínűleg ezek az állatok az egyetlen pozitív következményei ennek a szörnyű tragédiának" - mondta a tudós.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"228405","attributes":{"alt":"","author":"SITA/AP-felvétel","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"371"}}]] 30 évvel a baleset után még kezelik a következményeket, de a környék hasznosításán is gondolkodnak Harminc évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont úgynevezett tiltott zónát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a nukleáris baleset által érintett Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában máig összesen több mint ötezer olyan személyt jegyeztek fel, akik a nukleáris baleset idején 18 évesnél fiatalabbak voltak, és a katasztrófa után pajzsmirigyrákban betegedtek meg. Nemzetközi és ukrán szakértők egyöntetűen rámutatnak arra, hogy az 1986-ban történt csernobili atombaleset előtt gyerekeknél szinte egyáltalán nem fordult elő az említett országokban pajzsmirigyrák, így a megbetegedések magas száma egyértelműen a nukleáris baleset következménye.    Nem bizonyítható ugyan közvetlen kapcsolat, de egyes ukrán szakértők rámutatnak arra, hogy a második generációban, azaz a katasztrófa idején nagy sugárdózisnak kitett akkori gyerekek gyermekeinél megnövekedett számban fordul elő Ukrajnában törpenövés, cukorbetegség, leukémia és egyéb daganatos megbetegedés. Azt azonban már korábban lejegyezték, hogy nagy számban születtek törpenövésű borjaik azoknak a szarvasmarháknak, amelyek hosszabb ideig voltak kitéve radioaktív sugárzásnak a csernobili zónában, így nem kizárt, hogy embereknél is hasonló mutáció öröklődhet.    Tavaly júliusi adatok szerint Ukrajnában jelenleg 4186 személy kap állandó havi állami támogatást a csernobili katasztrófával összefüggésben szerzett tartós egészségkárosodás miatt. Közülük 855-en elhunyt házastársuk után kapják a rokkantsági nyugdíjat.     Vannak azonban, akik idegenforgalmi úticélnak tekintik az egykori tragédia helyszínét. Ukrán híradások szerint az extrém turizmus egyik közkedvelt célpontja lett a csernobili zóna, benne a szellemváros, Pripjaty. Egyes "irodák" szerveznek olyan illegális látogatásokat, amikor kísérővel a kerítés résén át, mindenféle ellenőrzést és biztonsági óvintézkedést figyelmen kívül hagyva viszik be a turistákat, akik kívánság szerint az éjszakát is a zónában tölthetik. Szerveznek továbbá - legális és illegális - vadászatokat, horgászatot is a területen.     Ma is gyakran buknak le tolvajok, akik a zónából sugárzó fémeket és fát csempésznek ki, a korábban ott lakók személyes tárgyait fosztogatják, amelyek később a feketepiacokon tűnnek fel. Létezik viszont legális fa- és fémkereskedelem is, ez esetben hatósági dokumentumokkal igazolják a szállítócégek, hogy a zónából származó fém vagy fa radioaktivitási szintje nem haladja meg az egészségre veszélyes mértéket.    A szakemberek azonban már több tervet is kidolgoztak arra vonatkozóan, miként lehet hasznosítani a katasztrófa által sújtott környéket.     Az egyik ilyen lehetőség, amely már a megvalósulás felé halad, hogy atomtemetőt hoznak létre a területen. Az elhasznált fűtőelem-tároló ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött, de megvalósításához csak 2014 augusztusában láttak hozzá az erőművet üzemeltető Enerhoatom ukrán állami vállalat és az amerikai Holtec között létrejött szerződés alapján.      Egy másik kormányzati elképzelés az, hogy a területen alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket állítsanak fel. A terv megvalósításához először az atomerőmű körüli, mintegy 260 ezer hektáros tiltott övezetet 30 kilométeres sugarúról 10 kilométeresre csökkentenék. Ukrán kormányzati források szerint a különleges ipari terület kijelöléséről szóló törvényjavaslatot már kidolgozták, de még nem terjesztették a parlament elé. Egy másik lehetőség a repcetermesztés a területen, amiből bioüzemanyag állítható elő. A szakemberek szerint a repce olyan növény, amelybe nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok.     A napokban jelentette be a csernobili atomerőmű igazgatója, hogy Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészül és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet az év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója. A szükséges próbaüzemek után a tervek szerint már jövőre megkezdődik a létesítmények működtetése.