Pénz a szír válság kezelésére

London. Több mint 10 milliárd dollárt ajánlottak fel a szíriai menekültválság kezelésére a londoni donorkonferencián. A NATO főtitkára szerint az orosz légi csapások aláássák a szír békefolyamatot.

David Cameron brit miniszterelnök szerint a szíriai menekültválság kezelésére összehívott több mint 70 ország londoni konferenciáján idén 6 milliárd, a 2020-ig terjedő időszakra pedig további mintegy 5 milliárd dollár folyósítását ígérte. Cameron hangsúlyozta, ekkora összeget még sohasem ajánlottak fel humanitárius válság enyhítésére. London 2020-ig 1,76 milliárd, Oslo pedig 1,17 milliárd dollár támogatást ígért. Berlin 2018-ig 2,57 milliárd dollárral járul hozzá a probléma kezeléséhez, Washington pedig 890 millió dollárt különített el erre a célra az idei költségvetésből. Az EU valamivel több mint 3 milliárd dollárt ajánlott fel. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az unió eddig mintegy ötmilliárd eurót költött a szíriai humanitárius válság enyhítésére. Az ENSZ főtitkára szerint azonban csak az idén legalább 8 milliárd dollárra lenne szükség a szíriai konfliktus következményeitől szenvedő menekültek és az őket befogadó térségbeli országok megsegítésére. Szíriában a 2011 márciusában kirobbant konfliktus következtében mára 13,5 millióra nőtt a belső menekültek száma, további több mint 4 millióan pedig külföldön kerestek menedéket. A polgárháborúnak eddig 260 ezer halálos áldozata van.

Szaúd-Arábia kész szárazföldi csapatokat küldeni Szíriába az Iszlám Állam terroristái ellen harcolni, ha az Egyesült Államok vezette háborús koalíció ilyen döntést hoz. A királyság kész részt venni bármilyen szárazföldi hadműveletben, amelyet a koalíció adott esetben végrehajt Szíriában – mondta Ahmed Aszeri dandártábornok, a jemeni húszi felkelők ellen harcoló arab erők szóvivője. Egy török katonai beavatkozás titkos előkészületeire utaló jeleket figyelt meg az orosz védelmi minisztérium Törökország és Szíria határán, több átkelőhelyen – közölte Igor Konasenkov tábornok, az orosz védelmi tárca szóvivője. „Komoly okunk van feltételezni, hogy Törökország fokozott ütemben készül egy katonai beavatkozásra a Szíriai Arab Köztársaság szuverén államának területén” – jelentette ki Konasenkov. Elmondása szerint az átkelőket kiszélesítik, amit háborús időkben szokás csinálni, hogy gyors mozgást tegyenek lehetővé a beavatkozó fegyveres erők katonai konvojai és járművei számára.

Újabb sikert könyvelhettek el tegnap a szíriai kormányerők és szövetségeseik azzal, hogy visszafoglalták a felkelőktől a jordániai határhoz közeli Ataman nevű települést. A tartományi székvárostól, Deraától 3 kilométerre fekvő település visszafoglalását megelőző napon a térségben több tucat légi csapást hajtott végre vélhetően a Bassár el-Aszad elnököt támogató orosz légierő. A Szíriában végrehajtott és „elsősorban az ellenzéki csoportok ellen irányuló” orosz légi csapások aláássák a polgárháború politikai megoldását célzó erőfeszítéseket – jelentette ki a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg szerint a közel-keleti országban megnövekedett orosz jelenlét és a légi csapások számának megugrása növeli a feszültséget, és a török légtér, vagyis a NATO légterének megsértéséhez vezet. A szíriai ellenzék részéről Rijád Hidzsáb főkoordinátor is azt mondta, a damaszkuszi rendszer és az orosz légi csapások okolhatóak a béketárgyalások elakadásáért. A szíriai kormányerők és szövetségeseik az orosz légierő támogatásával az utóbbi napokban jelentősen előrenyomultak az észak-szíriai Aleppó tartományban.